|11|

10K 309 23
                                    

Reggel arra ébredtem, hogy az arcomba süt a nap, és mire kikeltem az ágyból, hogy a helyére húzzam az elcsúszott sötétítőt, kiment az álom a szememből. És így történt az, hogy hamarabb keltem fel mint Apuci. Így volt időm őt csodálni.

Olyan nyugodt volt az arca alvás közben. Arcbőrén nem éktelenkedtek ráncok. Szemei tökéletesen voltak lecsukva, alátámasztva azt, hogy alszik. Így nem buktam le a kukkolása közben. Szempillái legyezőként terültek selymes arcára. Olyan gondtalannak és nyugodtnak látszott így. Göndör fürtjei szanaszét voltak terülve a párnán. Úgy beletúrnék most selymes hajába...

De nem szabad. Most nem. Most nézni akarom. Csodálni őt...

Arc éle zavarbaejtően tökéletes. Külső megjelenése is kifogástalan. Derekáig ért a takaró, így tökéletes rálátásom volt izmos felsőtestére. Minden izma kirajzolódott még nyugalmi állapotában is. Tetoválásait megbabonázva néztem. Rabul ejtik a tekintetem.

Remélem a nyálam még nem folyik...

Vissza fordítottam figyelmem arcára. Ajkai résnyire vannak egymástól. Szuszogása betölti a szoba csendjét. Hirtelen lélegzetvétele felgyorsult és a következő pillanatban izmos karjaival átölelt.

-Jó reggelt hercegnőm. -motyogta rekedtes hangjával fülembe majd egy csókot hagyott ott.

-Jó reggelt Apuci. Mit csinálunk ma?-bújtam oda hozzá.

-Menjünk el edzeni.-csillantak fel a szemei majd kajánul elvigyorodott.

-Uhh biztos vagy te ebben?-bizonytalanodtam el, mert én egyáltalán nem tudok normálisan edzeni.

-Hidd el Baba jó lesz!-simogatta meg az arcom.

-De nem is edzettem még soha...

-Oh akkor még élvezetesebb lesz. Kössünk egyességet. Ha eljössz velem edzeni s jó kislány leszel, akkor délután elviszlek a McDonald's-ba. Na mit szólsz?

-Uh igen!-csillantak fel a szemeim.

-De abba öltözöl amibe én akarom.-mondta.

-Dehát mindig abba öltözök. -kacagtam fel.

-Na irány fürdeni Baba. -paskolta meg a fenekem.

-De Apuciii... Még akarok lustálkodni...

-Baba ha nem indulsz el most, nem állok jót magamért. 10 óra van most. Háromnegyed tizenegyre legyél lent a konyhába felöltözve és készen. A ruháidat amíg fürdessz előkészítem ide az ágyra. Na sipirc!-mondta én meg szófogadóan futottam át a fürdőszobába.

Amilyen gyorsan csak tudtam intéztem el a reggeli teendőimet, hamar felvittem egy kis alapozót, meg szempillaspirált és amiután felöltöztem volt még annyi időm, hogy a szememet is kihúzzam. Pontban 10:45-kor értem le a konyhába, viszont sajnálatomra Apuci nem úgy reagált rám, mint ahogy kellett volna.

-Mi van rajtad? Alapozó?-komolyodott el.-És miért van kihúzva a szemed?

-Hogy tetszedjek neked, és hogy szebb legyek...-hajtottam le a fejem. Nem értem milyen baja van.

-Ó nem Babygirl. Én a természetes szépségre bukok. Nem kell nekem holmi mű nő. És sokkal szebb vagy smink nélkül mint avval. Gyere.-simitotta meg az arcom, majd megfogta meg a kezem majd a fürdőbe vitt.

Adott egy vattát és a sminkleszedő szert. Amíg én az arcomat töröltem, Apuci hozott egy szemetest, és beledobta az alapozóm, a highlighterem és a szemkihúzóm. Egyedül a szempillaspirált, a szájfényemet, és korrektoromat hagyta meg. Pár perc múlva visszajött és pénzt nyomott a kezembe amire értetlenül néztem rá.

-Ennyibe került neked az a 3 sminkszer amit eldobtam. Ebből a pénzből vegyél valami értelmesebbet. Na gyere, kész a reggeli.

Amiután elfogyasztottuk az ételt, Apuci is felöltözött  (mert eddig ugyebár engem kínzott azzal, hogy csak egy boxerben flangált) és egy gyors fogmosás után elindultunk az edzőterembe. Szerdán pontban 12 órakor.

All the love~A

Last Game? |HU| 18+حيث تعيش القصص. اكتشف الآن