"Natalie Smith vagyok.
Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be.
Az első évem a Carlstonban nehéz vol...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Natalie beszállt a taxiba és elment. A csókunkra gondolok. El sem hiszem, hogy megtörtént, hogy szeret. Az ajkai mézédesek, puhák. Isteni érzés volt csókolni. Ahogy először megláttam a bárban tudtam, hogy nem tudom elvenni Chanelt. Tudatosult bennem, hogy nem véletlen keverte utamba újra a sors. Miután elment nem értem el, még csak nem is reagált. A gondolataimban már a legrosszabb dolgok fordultak meg mikor végre felhívott. Megbeszéltük, hogy találkozunk a reptéren, ennek kurvára örülök. Csak le kell ráznom a srácokat. A szállodába érve a lakosztályunkba mentem.
- Hali. Mizu? - léptem be.
- Te meg hol voltál?? - kérdezte Pete - ki vagy virulva.
- Találkoztam valakivel.
- Kivel ?? - kérdezte tátott szájjal.
- Natalieval.
- Hogy ?? Mit keres itt ?
- Itt él. Pete én szeretem őt. Nem fogom elvenni Chanelt.
- Miii ? - lépett be Paul - Mi az hogy nem veszed el?!
- Nem veszem el. - mondtam egyszerűen - Nem szeretem. Nem is fogom.
- Akkor minek kérted meg ?! - kérdezte kissé dühösen.
- Nem tettem. Megkaptukés, ennyi. Ha nem így cselekszem apám elveszíti az állását. - próbáltam higgadt maradni.
- És most ? Most már nem érdekel az állása?
- A boldogságom érdekel. Natalie életem nője.
- Eldobsz egy ilyen nőt egy átlagos miatt ?! Hát te hülye vagy.
- Natalie közel sem átlagos! - üvöltött rá Pete.
- Sokkal jobb nő mint Chanel. - egészítettem ki. - De menj vedd el Chanelt helyettem.
- Nem vagy normális Sean. Első a család. De úgy látszik neked fontosabb a pina. - morogta Paul.
Ezzel betette a kaput, behúztam neki amitől a földre esett.
- Ő nem egy pina! Számomra ő a nő. - mondtam ezzel ott hagyva.
- Sean. Várj. Hova mész?- jött utánam Pete meg Lucas, aki az ajtóból nézte végig a jelenetet.
- Megtaláltad Nataliet?! - kérdezte Lucas csodálkozva.
- Igen. Nem áll szándékomban újra elveszíteni. - jelentettem ki.
