"Natalie Smith vagyok.
Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be.
Az első évem a Carlstonban nehéz vol...
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
December 22. péntek
A hetek szaporán teltek, Nataliet az apukája hozta és vitte, esélyem sem volt beszélni vele. Szünetekben, folyton Sarahval meg Zoeval lógott. Párszor azért megpróbáltam, sikertelenül.
Hagyj időt neki. - állt a cetlin, ami épp az imént repült a padomra.
Körülnéztem, Sarah jelzett, tehát ő írta. Már nem Natalie mellett ül. Új ülésrend lett. A padok két sorban vannak szemben a nagy fehér táblával. Középen előtte a tanári asztal.
Tábla Tanáriasztal Natalie - Tina Lucas - Roberto Konor - Ben Hana - Sarah Kely - Sandra Leo - Pete Sean - Sam Zoe - Lilien
Tudom, hogy szörnyen érzi magát amiatt, hogy Tina mellett kell üljön. Második óra, történelem. A tanárnő úgy döntött nem tartja meg az órát így kulturáltan csinálhattuk, azt amit akartunk.
Elbasztam. Nagyon. - firkáltam a papírra.
Nem reménytelen! Csak tényleg időre van szüksége. - jött a válasz.
Tudsz róla valamit? Az apjával él ?
Csak amit mondtam is, igen a bíróság neki ítélte. Ez most nagyon boldoggá tette, látod mosolyog. -> - dobta vissza.
Innen pont semmit nem látok belőle. - válaszoltam, átnyújtottam Zoenak aki Pete-el át küldte Sarahnak.
Csak vállat von, nem ír. Kusza nevetgélés, halk zene, beszélgetés tölti be a termet.
- Tanárnő nem lehetne, hogy ne hallgasson zenét - nyávog Tina.
- Szabadon tevékenykedhetnek, örüljön, hogy nem történelmet kell hallgatnia. - szólt rá a tanár.
- De ... idegesít. - kiabált vissza Tina közben kirántotta a fülhallgatót Natalie füléből.
- Te eszednél vagy ? - kérdezte mérgesen.
- Kapcsold ki. - parancsolt rá.
- Nem! - válaszolt - Fogd be füled ha nem tetszik.
Tina kikapta a telefont a kezéből amit erőből földhöz vágott. Natalie telefonja a földön hevert darabokban. Sosem láttam ilyen dühösnek, felállt, nagy lendülettel felpofozta.
- Elég! - kiabált a tanár - mindketten menjenek az igazgatói irodába.
- Tanárnő hisz ő ütött meg ! - nyávogta az arcát fogva Tina.
- A hajad is kitépem ha nem fogod be ! - mondta neki Natalie, mire ő félre lépett.
Mindketten kimentek bent pedig mindenki folytatta az előző tevékenységét. Kis idő eltelt mikor Tina bejött.
- Üljön a helyére, vegyen elő egy lapot . - szólt neki a tanár.
- Minek ?
- Röpdolgozat a múlt heti évszámokból. Kezdheti.
Tina dúlt fúlt majd irkált valamit és kivitte. A tanár ráírta az egyest, majd a helyére küldte. Natalie kicsengetésig nem tért vissza. Elmentem az igazgatóihoz de ott sem volt.
- Nincs itt? - kérdezte Sarah Pete-el az oldalán.
- Nincs. - válaszoltam.
- Hova mehetett ?
- Fogalmam sincs. - vallottam be őszintén.
Egy fasz voltam vele. Mellesleg az mellett ül akit megcsókoltam. Illetve ő csókolt meg. De ezt nem tudja. Lassan telt a nap, de vége az utolsó órának is. Hazamentem, meglepetésemre Natalie ült a nappalinkban.
- Szia . Hát te ? - kérdeztem meglepetten.
- Össze futottam vele - lépett mellém anya, egy csésze teát tett Natalie elé - Így megkértem, hogy jöjjön be egy teára. - fejezte be a mondatát.
- De már megyek is. Öhm köszönöm . - állt fel a kanapéról.
- Nem, nem szó sem lehet róla. Idd csak meg azt a teát. Teljesen át vagy fagyva. Ha felmelegedtél Sean haza visz. ...Igaz Sean?! - szólt anyám hangsúlyozva, hogy hazaviszem.
- Természetes. - vágtam rá gyorsan.
- Arra semmi szükség. Majd szólok apának. - mondta, közben a kezét a zsebére tette, ahol a telefonja szokott lenni - vagyis fogok taxit. -javította ki magát.
- Nem, majd Sean haza visz. - jelentette ki anyám, ellenkezést nem tűrő arckifejezéssel.
Natalie csak bólintott, belekortyolt a teájába.
- Köszönöm, ez tényleg isteni. - mondta halkan. - Egészségedre. - válaszolt anyám - Mesélj mi volt a suliban? - kérdezte anyám és hirtelen nem tudtam nekem szól a kérdés vagy Natalienak.
- Öhm ... felpofoztam Sean barátnőjét, amiért össze törte a mobilom. - mondta ki egyszerűen.
- Nem a barátnőm! - vágtam rá - Nincs köztünk semmi!
- Igazad van, nincs köztetek ... távolság. - vágott vissza .
- Gyerekek miről beszéltek ?? - kérdezte anyám meglepetten - Milyen barátnő? Milyen távolság?
- Semmi anya, egy félreértés amit nem tudok tisztázni. - mondtam.
- Milyen félreértés Sean ? Mi a francot lehet azon félre érteni, hogy csókolózol Tinaval ? - emelte fel a hangját.
- Nem én ... -kezdtem de Natalie felkapta a kabátját és elindult - Várj Natalie. Elviszlek ! - szóltam utána.
- Hagyj engem békén Sean ! - kiabált vissza.
- Natalie állj meg - ment utána anyám miközben felkapta a kocsikulcsait - Akkor had vigyelek haza én !
- Rendben. - egyezett bele.
Anyám és Natalie beszálltak én pedig ostoroztam magam, hogy megint így elbasztam. De nem értem ha nem érdeklem, miért ilyen ? Miért zavarja ennyire az a kurva csók ?
