Az úton kezem tördelve vártam, hogy végre oda érjünk a szalonba.
Életem két legfontosabb férfia elől ült és csendben néha rám rám pillantottak. Talán mert majd kiugrottam a bőrömből. Mióta megvan a jogsim erre vártam. De apa azt mondta csak ha 18-19 éves leszek. Hogy addigra elég érett leszek már.
Ugyan még nem tudja, de a félretett pénzem hozzá akarom tenni. Vagy, ha találok olyan autót akkor azt megvenni. Kinézetre teljesen mindegy milyen. A lényeg, hogy ne apa fizesse.- Megjöttünk. - szólt hátra apa de én már rég kint voltam és csak arra vártam, hogy kiszálljanak.
Mivel apa Opel nagykövet teljes körű kiszolgálást kaptunk. Azonnal kávét üdítőt hoztak.
- Miben segíthetünk? - kérdezte az egyik értékesítő.
- Autót szeretnénk a kislányomnak. - büszkén ültem apa mellett.
A srác végig mért. Tekintete fel le járt rajtam. Ezt Sean is észre vette. Izmai megfeszültek, ökölbe szorította a kezét.
- Ő a vejem Sean. - mutatta be apa, aki maga is észre vette Sean reakcióját.
- Üdvözlöm önöket. - kezdte kissé más hangnemben - Milyen autóban gondolkodik a hölgy?
- Valami nagyon biztonságosban. - vágta rá apu rögtön.
- Van némi megtakarított pénzem. Szeretném ha abból kijönne. - válaszoltam meg a kérdést.
Sean arcán döbbenet ült, apu egyből leintett.
- Arról szó sem lehet. Az a pénz jó lesz másra!
- De én erre akarom költeni. - erősködtem.
Mielőtt apám újabb érvelésbe kezdett volna a srác szólt, hogy amíg ezt tisztázzuk elmegy és majd szóljunk.
- Ragaszkodom hozzá, hogy ezt én fizessem.
- De...
- Hagyd érvényesülni apukád. - tette combomra a kezét Sean.
- Te miért vagy ellenem? - csattantam fel.
- Senki ellen nem vagyok. De igaza van. Azt a pénzt fordíthatod még másra. Tanulás, utazás akármi.
Hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire egy hullámhosszon legyenek.
- Körülnézek inkább. - indultam le.
Erősen tűzött odakint a nap. Ahogy a klimatizált helyiségből kiléptem, hirtelen megcsapott a meleg. Napszemüvegem a szememre húztam, elinultam az autók között. Természetes a kisebb autók felé indultam. Igen szeretem a nagy autókat, de én akarok fizetni, így gondoltam ha méretben kisebb, árban is.
YOU ARE READING
H a r m a d i k E s é l y
Romance"Natalie Smith vagyok. Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be. Az első évem a Carlstonban nehéz vol...