Én megvédelek

284 25 0
                                    

Az elkövetkező 4 napban ki nem mozdultam a szobámból. Ahogy megmozdultam egy kicsit is, a hátamba belenyilallt a fájdalom, amit lassan kezdtem megszokni. Azóta nem is nagyon ettem, csak a fiókban elrejtett kis nasikat. Deidara folyamatosan hozza a házikat, de senkit sem engedek be a szobámba.
-Mei, most már igazán ki kéne jönnöd a szobából
-Nincs semmi értelme, úgy is újra meg fogja tenni, ha kilépek a lakásból
-Ez nem igaz, megvédünk téged, mind itthon, mind a suliba, bárhol
-És ezt hányszor akarjátok még elmondani?! Az a pszichopata mindig megtalál!- kezdtem el sírni, mire fejemet a párnába fúrtam- sose lesz ennek vége- halkultam el és nem szólaltam meg többet. Sóhajtott egyet, majd elhaladó lépteket kezdtem hallani az ajtó túloldalán.
-Mei, gyere ki, hm- hallottam meg Deidara hangját, majd ütögetni kezdte az ajtót. Egyszer csak ki fog onnan szakadni. Hm milyen igazam lett, kitörte az ajtómat.
-Most már elég lesz ebből. Gyere, hm- emelt fel és kivitt a konyhába. Lerakott a székre és elém tolt egy rakat ételt
-Enned kell, teljesen lefogytál, hm- sóhajtott egyet, majd felkapott egy sütit és felém kezdett azzal közeledni. Elfordítottam a fejem, mire a számhoz tartotta, de sehogy sem akartam kinyitni
-Muszáj enned, Mei. Nem lesz semmi gond, én megvédelek téged, hm- rakta le és átölelt. Felé fordultam és vissza öleltem, miközben lassan folytak le a szemeimből a könnyek. A hátamat kezdte simogatni, amitől egyre jobban elhalt a sírásom. Csukódtak le a szemeim, mire a karjában elaludtam

-Melletted tényleg megnyugszik
-Megígértem, hogy megvédem és be is fogom tartani a szavam, hm- nyitogatni kezdtem a szemem, majd próbáltam megmozdítani a kezem, de valaki fogta. Egyből kipattantak a szemeim és felültem az ágyban, viszont megnyugodtam, mikor Deidara simogatta a kezem. Vissza feküdtem az ágyra és figyelni kezdtem a tekintetét, ami engem figyelt. A telefonom zavarta meg ezt a csendet, ezért kihúztam Deidara karja alól a kezem és a telefonomért nyúltam. Felültem az ágyon, mire megrajzoltam a mintát és olvasni kezdtem az üzenetet
-E-ez nem lehet- ejtettem el és a hajamba markoltam.
-Mei, mi az, hm?- felé nyújtottam a telefonom, amit elvett tőlem és olvasni kezdte az üzenetet
-Ezt nem hiszem el, miért nem tudja felfogni, hogy egy rohadt féreg, hm?!- állt fel és ledobta az ágyamra a telefont. Össze szorítottam a kezem és felállva kivettem a szekrényemből a ruhákat és elindultam felöltözni a fürdőbe. Felraktam a tartókat és indultam felvenni a cipőmet, mikor Deidara elkapta a karom
-Hova akarsz menni, hm?
-Elegem van abból az állatból- téptem ki a kezem és felvéve a cipőm elindultam le a lépcsőn.
-Áh szervusz Mei, mi járatban erre- találkoztam össze vele a parkba, mire elővettem egy kunait és elindultam felé
-Miért, miért kell megkeserítened az életem újra?! Miért jó ez neked?!
-Miattad lettem ilyen.
-Persze és mégis miért az én hibám?!- álltam meg előtte és a nyakához szorítottam a kunait.
-Mert nem tudok ellenállni neked- kapta el a csuklóm és kicsavarta a kunait a kezemből. Aktiváltam a sharinganom és újra neki támadtam, amit már nem tudott kivédeni, így a fának repült. Letörölte a szájáról a vért és felém dobott egy kunait, ami elől elhajoltam. Előttem termet, mire kivettem egy kunait és megvágtam a kezét, majd hátrébb ugrottam.
-Na ezért megfizetsz- futott felém, mire oldalra lépve dobtam felé a shurikeneket
-Elegem van már belőled, végre jól halad az életem, erre neked újra meg kell jelened?!- rúgtam belé, mire a földre esett.
-Mei, hm!- futott felém Deidara, mire felé indultam és megöleltem.
-Én meg mondtam, ezért megfizetsz- felé kaptam a fejem, mire egy pisztolyt szegezett rám. Deidara köré, használtam a susano'o bordáit, hogy ne sérüljön meg, mire ütögetni kezdte a bordákat
-Mei, ne csináld, hm
-Ennyire félted a fiúkád?- állt fel és felém kezdett közeledni.
-Rakd le azt a rohadt pisztolyt- sziszegtem és elővéve egy kunait tartottam magam elé.
-Ha velem jössz, nem esik senkinek se bántódása- leeresztettem a kezem és a földre ejtettem a fegyvert. Elindultam felé, mire vissza rakta a pisztolyt és megfogta a kezem. Elkezdtem ördögien nevetni, miközben körülöttem elkezdett elpusztulni a környezet. Ki akarta venni, a pisztolyt, mire a kezéhez kaptam és eltörtem. Az ordítása csengett füleimben, mire megjelent a fejemen két szarv és megnőttek a fogaim.
-Kihúztad a gyufát- nevettem fel és leütöttem

Uh vajon mi lehet Meivel, hogy átváltozott? Mi lehet benne?

Megőrültél?! [Befejezett]Where stories live. Discover now