Uno királynő

92 10 1
                                    

-Na a tengerparti napunkat, igen elrontotta az eső- morogta Loly, miután mindannyian kint ültünk a nagy terasz alatt
-És még a kaják is eláztak- szomorodott el Obito. Na igen, a fiúk már egy kis bográccsal indították a napot, ami végül teljesen elázott, hála az esőnek
-Akkor mit csináljunk?
-Uno? Direkt hoztam, ha ilyen lenne?- dobta fel az ötletet Konan, így mindannyian bólintottunk. Gyorsan felrohant és lehozva a kis dobozt, kezdte megkeverni a lapokat
-Ki kezd?- emeltem az arcomhoz a kártyákat, miután Konan osztott. Magamban elmosolyogtam, hisz egy csomó jó lapom van. Biztos győzelem lesz ebből

-Nyertem- dobta le Loly az utolsó kártyáját, ezzel elsőnek kiszállva a játékból
-Lehet ezt az egyet megnyerted, de a többit én nyertem- nyújtottam ki a nyelvem és kiszálltam én is a játékból. Hirtelen valaki eltakarta a szemem, amitől megijedtem. Várjunk, én felismerem ezt a kezet
-Na ki vagyok, hm?- megragadva a karját, szedtem le a kezét a szememről és megfordulva láttam meg teljes nagyságban. A szemeimből csak úgy záporoztak a könnyek, mikor felálltam a fára és a karjaiba ugrottam. A hirtelen tettemtől, nem bírt megtartani, így a földre estünk, miközben az eső csak úgy szakadt ránk
-Dh-Dheidhara- sírtam a nyakába és ha lehet szorosabban öleltem magamhoz- ahnnyihra hiahnyozthál- egyik kezét elvéve a derekamról, nyúlt óvatosan az állam alá és maga felé fordítva, kezdett el lassan és érzékien csókolni, amit egyből viszonoztam
-Te is hiányoztál nekem, hm- törölte le a könnyeimet, így a kezeimet az arcára tettem és újból megcsókoltam
-Gyertek be az esőről mielőtt megfáztok- szakította meg a pillanatunkat Loly, így elváltunk egymástól. Lassan leszálltam róla és a szememet megtöröltem. Felállt a földről és a kezét felém nyújtva, fogadtam el, így felrántott és leülve a többiek közé, bújtam oda hozzá
-Parancsoljatok- rakott ránk egy nagy plédet Loly, így hálásan néztem rá
-Miért nem válaszoltál? Hívtalak és egy csomószor rád írtam. És egyáltalán mikor jöttél ide és hogy? Mi volt iwagakurébe?- váltam el tőle hirtelen és kérdőre vontam
-Bocsánat. Elvették a telefonomat és csak ma kaptam vissza, hm
-Na észre se vetted, hogy elmentem?
-Sasori?- néztem rá, majd Deire aki bólintott
-De hisz, te nem fent aludtál?
-Valamit ki kellett találnom. És úgy fél órája jöttünk meg. Eddig Deidara kipakolta a cuccait
-Az utolsó kérdésedre meg majd választ adok, hm
-Két hete is úgy jártunk, hogy halasztottad és az utolsó pillanatban tudtam meg
-Tudom. De most tényleg el fogom mondani, hm- hajolt le hozzám, még egy csókra. Jobban össze húzta rajtunk a takarót, így még jobban hozzá bújtam

Megőrültél?! [Befejezett]Where stories live. Discover now