Megőrültél?! [Befejezett]

Kibékülünk? Ördögi terv megvalósulása

-Annyira sajnálom, hogy Akirát választottam helyetted. Teljesen elvakított a düh, mikor összetörve találtam a nyakláncom, pedig te sose tennél semmi rosszat. Miután elmentél, akkor jöttem rá miket mondtam és szaladtam volna utánad, de Akira megállított. Annyira sajnálom- fúrta a fejét a nyakamba, mire a fejemet a fejére hajtottam.
-Én is sajnálom az egészet- gyűltek könnyek a szemembe, amik némán folytak végig az arcomon- csak úgy elrohantam, mikor megtudtuk volna beszélni az egészet.
-Ez nem a te hibád Mei. Én engedtem be a lakásunkba azt a kígyót- tolt el magától, mikor megláttam neki is a könnyeket a szemében
-Miért mondod ezt rá? Hisz a barátnőd- töröltem meg a kézfejemmel a szemem és kíváncsian néztem rá
-Mikor beszélgettünk, mondta hogy tetszik neki egy srác és ha kell bárhogy megszerzi magának. Nem kérdeztem ki lehet az, de mikor megláttam itt, ahogy Itachin csüng és meg akarja csókolni, elfogott a düh. Szerencsére Itachi nem engedte neki, így Akira elment tőle. Na meg, Sasori és Deidara mindenről beszámolt tegnap- törölte meg ő is a szemét, majd mikor rám nézett, hátrált egy lépést- ez az ördögi vigyor. Tervezel valamit
-Oh, de még mennyire- húztam gúnyos vigyorra a szám és közelebb hajolva hozzá, súgtam a fülébe a tervem.

-Szerinted sikerülni fog?- lépett mellém Loly, mire bólintottam egyet. Elővette a telefonját és Akirát kezdte tárcsázni, aki három csengés után, fel is vette
-Szia Loly-chan
-Szia Akira. Tudnál jönni a sulirádiós szobába? Van egy meglepetésem számodra
-Azonnal ott vagyok- tette le a telefont, így gyorsan az ajtó mögé álltam, míg Loly elbújt egy asztal alá a mikrofonnal a kezében. Amint Akira belépett a szobába, bezártam mögötte az ajtót és keresztbe tett kezekkel álltam előtte. Lolynak jeleztem a fejemmel, hogy kapcsolja be a mikrofont, amit meg is tett
-Mit akarsz te nyomorult?
-Nem így kéne beszélni egy baráttal. Miért csinálod ezt?- tettem színpadiasan a kezem a szívemre, mire felnevetett
-Te? Ugyan, miért lennél a barátnőm? Olyan elcseszett az életed, hogy nem kellesz senkinek
-Ezt pont te mondod? Neked nincs senkid
-De igen is van. Lolyt sikerült magam mellé állítanom, mást is könnyű lesz. A következő az a szép Uchiha fiú lesz az osztályodból
-Szerinted szeret téged?- nevetettet fel Loly és előbújva a rejtekhelyéről, jött oda mellém- tegnap is olyan szépen elküldött maga mellől. Ja és hogy tudd, nem álltam át hozzád. Nekem mindörökre Mei lesz a legjobb barátnőm, nem pedig te.
-De Loly-chan. Hisz Mei össze törte a nyakláncod és rosszakat mondott rád
-Azt is te tetted tönkre. Mei otthon sem volt akkor, mikor történt. És hogy tudd, van egy szép felvétel amit te mondtál- mutatott a kezemben lévő telefonra, amin elindítottam a videót. Mikor beszélt hozzám, Sasori felvette a telefonján a beszélgetést, így azt játszottam le
-Ez nem igaz. Biztos meghamisította a felvétel
-Nem-nem. Ezt mind te mondtad magadtól, drágalátos Akira- léptem el mellette és a mikrofont felkapva emeltem a számhoz- most hallhattátok Akirát. Remélem most már belátjátok, milyen egy undorító féreg- mosolyogtam el és kinyomtam az egészet
-Az egész iskola, tudja most már, hogy mi vagy. Szerintem azonnal húzd el innen a beled. A lakásunkból pedig takarodj- mondta idegesen Loly, mire Akira kifutott a szobából. Oda lépve Lolyhoz, öleltük meg egymást, mikor újból nyílt az ajtó.
-Olyan idióták vagytok, hm- fogta a fejét Deidara, mire egyszerre vontuk meg a vállunk
-Legalább minden a régi- sóhajtott fel Itachi, mire belőlem és Lolyból kitört a nevetés. Lehet ez a kis összeveszés jól jött. Így legalább szorosabb a barátságunk