Megőrültél?! [Befejezett]

A részeg pasas

-Hát ti meg hol voltatok?- állított meg minket Kurenai-sensei- mindegy. Gyertek be a szobába- indult el, mire összenéztünk és követtük a szobájába- na akkor. Hol voltatok?
-Csak szétnéztünk az erdőben. Megnéztük milyen ott az élővilág. Találtunk rengeteg állat lábnyomot- füllentett Konan, mire a sensei hümmögött párat és elengedett minket. Amint beértünk a faházunkba, lerúgtam magamról a cipőt és az ágyamra felmászva, terültem el
-Majd hatkor keltsetek fel- motyogtam a párnába és behunyva a szemem, aludtam volna el, mikor Loly feljött az ágyra és rázogatni kezdet- naaaaa. Loly
-Hat óra lesz te ütődött. A barlangba való sétálással, elment több óra, mire kiértünk- mutatta felém a telefonját, mire álmos szemekkel néztem meg
-Gyertek lányok. Vacsora- jött be a szobába Kurenai-sensei, mire morogva egyet, elindultunk az épület felé

-Parancsolj Meikém- dobot fel egy energiaitalt Loly, miután majdnem elaludtam ülve
-Kösz- bontottam ki és elkezdtem inni
-Ez akkor is fura. A fiúk felénk sem néztek, miután elmondták ezt a hülye szabályt. Még beszélni sem óhajtanak és vissza se írnak- akadt ki Konan, mire egyetértően bólogattunk.
-Ez tényleg elég fura. Miután befejeztük a vacsorát, odamentem Deihez egy csókra, de elhajtotta a fejét. Kezdek rosszra gondolni
-Te mindig a legrosszabbra gondolsz elsőnek- vonta meg Loly a vállát, mire a párnát a képébe vágtam
-Veled sem akart Ita beszélni. Majd nem oda mentem megverni, miután szó nélkül elment- sóhajtottam fel majd a másik két lányra néztem- veletek?
-Ugyan az mint nektek- sóhajtottak fel mindketten. Furcsák most a fiúk
-Vissza kéne menni a barlangba. Olyan szép és megnyugtató volt- forgattam a kezembe az üres dobozt és kíváncsian néztem rájuk
-Legalább eltereli a hely ezt az egészet- ugrott le Konan az ágyról és egy pulcsit felvéve várt ránk. Követve példáját, vettünk fel egy melegebb ruhát és elindultunk csendben a barlang fele.
-Szerintetek mi lehetett a bal oldalon. Hisz mindannyian a jobb oldalt választottuk- kérdezte Loly, miután a barlangba értünk.
-Fogalmam sincs. De nem is akarom megtudni- vágtam zsebre a kezem. Valamiért olyan rossz előérzetem támadt...
-Mit kerestek az én területemen- hangzott fel mögülem egy rekedt hang, mire meg se fordulva, futottam el a közeléből, egészen a lányokhoz.
-Sajnáljuk. Nem tudtuk, hogy az öné. Azonnal megyünk is el- sétáltunk ki gyorsan, mikor utánunk jött és megragadta Ayano karját, aki ettől felsikított. Oda rohanva szedtük ki a karjai közül és futásnak eredtünk vissza a táborba, ahova szorosan követett
-Hagyjon már békén minket- dobtam hátra egy kunait a földbe, amibe sikeresen elesett, ezzel is időt nyerve nekünk. A fiúk faháza felé rohanva, kezdtünk dörömbölni az ajtón, majd mikor Deidara kinyitotta, szorosan öleltem magamhoz, miközben próbáltam rendezni a levegő vételem
-Gyertek be gyorsan, hm- állt arrébb velem együtt az ajtóból, mire a többiek berohantak
-Mi történt?- kérdezte Itachi, miután Loly a karjaiba ugrott
-Egy részeg férfi üldözött minket- ült le Konan Pain mellé, aki egyből átkarolta a lányt.
-Menjünk nézzük meg- állt fel Sasori az ágyáról, így Deidara egy puszit nyomva a homlokomra, elengedett és kiment a fiúkkal körülnézni.
-Merészkedjünk átmenni a saját faházunkba?
-N-nem tudom- mondtam remegő hangon, mikor futást hallottam az ablaknál. Előrántottam egy kunait Deidara táskájából és egy mély levegőt véve, nyitottam ki az ajtót.
-Biztos csak beképzeltétek. Nem láttunk semmi mást, csak pár állatot- jött az ajtóhoz hirtelen Pain, mire majdnem beleszúrtam a kunait. Nagyot nyelve, indultunk vissza a szobánkba, ahol le volt kapcsolva a villany. Beljebb lépve a szobába, hirtelen valaki becsapta az ajtót, majd a lámpa felkapcsolódott
-A területemen vagytok- hallottuk meg újra a pasas hangját elég közelről, mire egy hangosat sikítottunk fel- ki is dobta ezt a fegyvert el?- húzta ördögi vigyorra a száját, mikor bennem megfagyott a vér. Időnk sem volt reagálni, egy erős fájdalmat éreztem a vállamba, mire térdre rogytam.
-Lányok!- kezdet dörömbölni az ajtón Kurenai-sensei
-Sensei- kiáltottunk ki, mikor az egyre közelebb kezdett jönni felém. Loly elém állva próbált védeni, mikor a nyakánál fogva felemelte
-Enged el- kiáltottam rá és a kunait kihúzva a vállamból, futottam oda és a hasába rúgtam. Elengedte Lolyt, miközben hátra eset, így az egyik kezemmel a vállam szorítottam, miközben a másikkal a kunaim fogtam. Állt volna fel, mikor az ajtó kinyílt és Asuma-sensei lefogta.
-Elviszem innen. Kurenai te ápold le a lányok sebeit- állt fel onnan a sensei és maga előtt fogva, vitte el a részeg pasast
-Jól vagytok?- csukta be az ajtót, mire egy meg könnyebbült sóhaj hagyta el a szám és a földre estem- Mei- szorította oda a kezét a sebhez a sensei, mire Konan kivette az elsősegélyt a táskájából és oda adva, kezdték bekötni a vállam
-Mit gondoltatok?! Egyedül elmenni arra a helyre?! Ti nem vagytok normálisak! És ha valami rosszabb lett volna?!- szidott le minket, miután elmeséltük mi történt- több ilyet nem akarok hallani. Legalább komolyabb bajotok nem esett- sóhajtott fel és vissza pakolva a kis dobozba, adta oda Konannak- legyen bezárva az ajtó, mielőtt elalszotok. Reggel később jövök kelteni titeket. Jó éjt- mosolygott ránk, majd kiment az ajtón- ti mit kerestek itt? Azonnal nyomás a szobátokba- mondta a sensei, így Ayano oda ment az ajtóhoz és alaposan bezárta azt
-Lehet ennél rosszabb is?- álltam fel a hideg padlóról és felszenvedtem magam az ágyra egy kunaival együtt. A lányok is egy kunait vettek magukhoz, majd Loly lekapcsolva a lámpát, feküdtünk le. Alig hunytuk be a szemünk, mikor valaki babrálni kezdett a zárral
-Ti is halljátok?- suttogta Loly, mire mindannyian bólintottunk és félig behunyt szemmel néztük az ajtót. Kattant a zár, majd lassan kinyílt az ajtó....