-Hé, miért vagy ennyire feldúlva, hm- ölelt magához Dei. Az ölelő karjai közt, mindig megnyugszok és ez most sem volt másképpen. Viszonoztam az ölelést és végre meg engedhettem egy nyugodt sóhajt a mai napon. Pedig még csak pár óra telt el..
-Na, elmondod mi bánt, hm?- nyúlt az állam alá és felemelve a fejem, mosolyodott el
-Tsunade egy lányt akart a nyakamra sózni, hogy pár hónapig éljen nálunk. De már ahogy bejött az irodába, rossz előérzetem lett, így vissza utasítottam. Mond, hogy neked nem szólt Tsunade- szorítottam meg a pólója felsőjét, mikor valaki ellökött tőle, amitől a falnak estem. És hát tippeljetek ki lehetett az
-Jó napot Deidara. Tsunade igazgatónő hívat az irodájába
-Egy perc és megyek, hm- jött volna felém, mikor Akira újból elé állt és megfogta a kezét.
-De azt mondta, hogy sürgős
-Enged el- álltam elé ökölbe szorított kezekkel, miközben külön választottam őket.
-Ne aggódj. Nem fogom engedni, hm- suttogta Dei a fülembe
-De ha mégis, én agyonverlek- néztem rá dühösen, mire elmosolyodott és egy csókot nyomva a számra, távoztak.-Megjöttem Loly!- csuktam be az ajtót magam mögött, miközben anyával telefonáltam.
-Vasárnap akkor el tudsz jönni?
-Igen, de akkor este már jövök is vissza majd- vettem le a kabátom és felakasztottam a fogasra, majd indultam volna a konyhába, mikor nevetést hallottam- majd még hívlak- tettem le és elképedve néztem a kanapén ülőre.
-Képzeld Mei, Akira nálunk fog lakni pár hónapig
-Áh Mei-chan. Milyen jó látni téged
-Akira- morogtam és belépve a szobámba, csaptam be az ajtót, mikor megláttam a kapott gitáromat a földön heverni... Összetörve..- Loly!
-Hm, mi az? Ez nem lehet- kapott a szája elé, ahogy meglátta a gitárom darabjait. Térdre rogyva, próbáltam a darabkákat a helyére tenni, ami sehogy sem sikerült. Könnyek szöktek a szemembe és belemarkoltam a szőnyegbe, mikor az az átkozott kígyó bejött a szobámba
-Bocsánat. Én voltam
-Hogy mertél bejönni a szobámba?!- álltam fel és egy kunait előszedve közelítettem felé, ám Loly lefogott- és egyáltalán minek vagy itt?! Nincs más aki elfogadná a képed hónapokig?!
-Mei! Nyugodj le!
-Nem! Minek vállaltad el?! Hát nem látod mi történt most is?!
-Azt a gitárt kilehet cserélni!
-Szerinted egy ajándékot csak ki lehet cserélni?! És még az ő oldalán állsz?! Kösz szépen, hogy a barátnőm vagy!- dobtam le a kunait a padlóba és kirohanva az ajtón, futottam le a kocsimhoz és elhajtottam onnan.-Hol voltál este?- támadott le Loly, mikor indultam volna el a suliba
-Nem tartozom neked magyarázattal. Beszélgess Akirácskával- morogtam és becsapva magam mögött az ajtót, indultam el a liftig. Előhalászva a telefonom dugtam be a fülembe a fülhallgatót és lépkedtem el lassan a sulihoz. Amint beértem a suliba, valaki megfogta a vállam, mire a fejemet oldalra döntve, láttam meg Sasorit
-Mit akarsz?
-Mi történt? Eddig mindig Lolyval jöttél be és nem ilyen korán.
-Nem mindegy Sasori. Kérdezd őt és az új kis barátnőjét- fordítottam vissza a fejem és felmenve az öltözőbe, öltöztem át.
-Na, téged is ritkán látni ilyen korán- jött be Konan és lerakta a cuccát mellém- mi ennek az oka
-Semmi- morogtam és lerakva a cuccaim közé a telefonom, léptem ki onnan
-Szia Deidara- mondtam ridegen, miközben elmentem mellette egy ölelés vagy bármi más nélkül.....
YOU ARE READING
Megőrültél?! [Befejezett]
FanfictionModern Naruto, avagy modern akatsuki. Főszerepelőnk egy úgynevezett akatsuki szervezetben van, amitől az egész iskola retteg. Megjelenik egy rég nem látott fiú, aki újra megkeseríti föhősnőnk életét, míg az új osztálytársa megvédi őt