Minden baj okozója

132 11 1
                                    

-Hé, miért vagy ennyire feldúlva, hm- ölelt magához Dei. Az ölelő karjai közt, mindig megnyugszok és ez most sem volt másképpen. Viszonoztam az ölelést és végre meg engedhettem egy nyugodt sóhajt a mai napon. Pedig még csak pár óra telt el..
-Na, elmondod mi bánt, hm?- nyúlt az állam alá és felemelve a fejem, mosolyodott el
-Tsunade egy lányt akart a nyakamra sózni, hogy pár hónapig éljen nálunk. De már ahogy bejött az irodába, rossz előérzetem lett, így vissza utasítottam. Mond, hogy neked nem szólt Tsunade- szorítottam meg a pólója felsőjét, mikor valaki ellökött tőle, amitől a falnak estem. És hát tippeljetek ki lehetett az
-Jó napot Deidara. Tsunade igazgatónő hívat az irodájába
-Egy perc és megyek, hm- jött volna felém, mikor Akira újból elé állt és megfogta a kezét.
-De azt mondta, hogy sürgős
-Enged el- álltam elé ökölbe szorított kezekkel, miközben külön választottam őket.
-Ne aggódj. Nem fogom engedni, hm- suttogta Dei a fülembe
-De ha mégis, én agyonverlek- néztem rá dühösen, mire elmosolyodott és egy csókot nyomva a számra, távoztak.

-Megjöttem Loly!- csuktam be az ajtót magam mögött, miközben anyával telefonáltam.
-Vasárnap akkor el tudsz jönni?
-Igen, de akkor este már jövök is vissza majd- vettem le a kabátom és felakasztottam a fogasra, majd indultam volna a konyhába, mikor nevetést hallottam- majd még hívlak- tettem le és elképedve néztem a kanapén ülőre.
-Képzeld Mei, Akira nálunk fog lakni pár hónapig
-Áh Mei-chan. Milyen jó látni téged
-Akira- morogtam és belépve a szobámba, csaptam be az ajtót, mikor megláttam a kapott gitáromat a földön heverni... Összetörve..- Loly!
-Hm, mi az? Ez nem lehet- kapott a szája elé, ahogy meglátta a gitárom darabjait. Térdre rogyva, próbáltam a darabkákat a helyére tenni, ami sehogy sem sikerült. Könnyek szöktek a szemembe és belemarkoltam a szőnyegbe, mikor az az átkozott kígyó bejött a szobámba
-Bocsánat. Én voltam
-Hogy mertél bejönni a szobámba?!- álltam fel és egy kunait előszedve közelítettem felé, ám Loly lefogott- és egyáltalán minek vagy itt?! Nincs más aki elfogadná a képed hónapokig?!
-Mei! Nyugodj le!
-Nem! Minek vállaltad el?! Hát nem látod mi történt most is?!
-Azt a gitárt kilehet cserélni!
-Szerinted egy ajándékot csak ki lehet cserélni?! És még az ő oldalán állsz?! Kösz szépen, hogy a barátnőm vagy!- dobtam le a kunait a padlóba és kirohanva az ajtón, futottam le a kocsimhoz és elhajtottam onnan.

-Hol voltál este?- támadott le Loly, mikor indultam volna el a suliba
-Nem tartozom neked magyarázattal. Beszélgess Akirácskával- morogtam és becsapva magam mögött az ajtót, indultam el a liftig. Előhalászva a telefonom dugtam be a fülembe a fülhallgatót és lépkedtem el lassan a sulihoz. Amint beértem a suliba, valaki megfogta a vállam, mire a fejemet oldalra döntve, láttam meg Sasorit
-Mit akarsz?
-Mi történt? Eddig mindig Lolyval jöttél be és nem ilyen korán.
-Nem mindegy Sasori. Kérdezd őt és az új kis barátnőjét- fordítottam vissza a fejem és felmenve az öltözőbe, öltöztem át.
-Na, téged is ritkán látni ilyen korán- jött be Konan és lerakta a cuccát mellém- mi ennek az oka
-Semmi- morogtam és lerakva a cuccaim közé a telefonom, léptem ki onnan
-Szia Deidara- mondtam ridegen, miközben elmentem mellette egy ölelés vagy bármi más nélkül.....

Megőrültél?! [Befejezett]Where stories live. Discover now