Megőrültél?! [Befejezett]

Hülye szabály

-Rendben gyerekek. Mindenki itt van?- csapta össze a tenyerét Kurenai sensei, mire mind a két osztály álmos tekintettel figyelt rá. Nem is csodálkozom, hajnali 4 lesz, mi pedig itt állunk kint a kicsit hideg időben, várva a buszra. Oldalba löktem a mellettem lévő Lolyt, aki már majdnem elaludt állva.
-Itachi még nincs itt- emelte fel álmosan a kezét, mikor pont akkor rohant be az uchiha, maga után húzva a bőröndjét.
-Akkor mindenki meg van. Már csak a buszra várunk- fordult felénk Asuma-sensei, mire mindenki felmordult. 10 perces várakozás után, végre megérkezett a busz az iskola elé, így ahogy az öreg sofőr kinyitotta a csomagtartót, mindenki egyszerre dobta be a bőröndjét és másztunk fel a jó meleg buszba. Háti táskámat bedobva az egyik üléshez, ültem le oda, majd lassan Deidara is elfoglalta a helyét mellettem. Kurenai-sensei felolvasta a neveket, mikor pedig mindenki jelezte a jelenlétét, elindultunk a busszal. Fejemet Dei vállára hajtottam, miután megfogtam a kezét és behunyva a szemem, aludtam el

-Ha még egyszer a székembe rúgsz. Megverlek- térdeltem fel a székemre és farkasszemet néztem a hátam mögött ülővel
-Nem tennéd ezt meg Meikém- nyújtotta ki a nyelvét Loly, mire államat az ülésre tettem
-Egyáltalán minek keltettél fel?
-Nemsokká ott vagyunk. Meg amúgy is, este kell aludni
-Mondod ezt te, aki ugyan úgy, hogy felszállt a buszra elaludt
-Az nem baj. Na keltsd fel a szőke herceged
-Te meg a fekete herceged- nyújtottam ki a nyelvem és vissza ülve a helyemre, adtam egy puszit Deidara arcára, amitől mocorogni kezdet. Megragadta a csuklom és a szájához emelve, adott egy csókot a kézfejemre, amitől elkezdett vörösödni az arcom
-Csak mert a többiek féltékenyek lennének, hm- mosolygott el, miközben lassan kinyitotta a szemeit. Hirtelen egy kisebb sikolyt hallottam Lolytól, így feltérdelve az ülésre, néztem meg mi történt, mikor a szám elé kaptam a kezem, hogy el ne röhögjem magam. Loly vörös fejjel nézett rám, miközben Itachi magához ölelte, mint egy plüssmackót
-Na mi van. Nem kell fel a herceged?- húztam vigyorra a szám
-Hallgass

-Rendben, a szobák megvannak. Míg el nem felejtem, nem szeretném, ha este a fiúk vagy a lányok össze keverednének. Hajnali kettőig lehettek fent, semmi hangoskodás, vagy bármi más. Amint valaki megszegi ezeket, mi fogunk gondoskodni róla. Tehát, a fiúk és a lányok külön lesznek
-De sensei- szólaltunk fel többen is, mire feltartotta a kezét
-Ezeket a szabályokat tartsátok be. Ma még nem megyünk sehova, pihenjetek. A vacsora este hatkor lesz, mindenki legyen majd annál az épületnél- mutatott egy nagyobb épületre- most elmehettek
-Milyen hülye szabály- morogta Loly mellettem, miután elindultunk a faház felé, Konan és Ayano társaságában
-Ne is mond. Így mit fogunk kezdeni- panaszkodott Ayano is, mire sóhajtottam egyet és a kulcsot a zárba helyezve, nyitottam ki az ajtót.
-Stippi stop- rohant oda Loly az emeletes ágyhoz és ledobta az alsó ágyra a táskákat.
-Akkor én megyek felülre- dobtam fel a táskámat, a bőröndöt pedig ott hagytam a létránál. Konan felmászott a szemközt lévő ágy tetejére, így Ayanonak maradt az alsó szint.
-Szerintetek miért lett az hogy külön leszünk?- tette fel Ayano a kérdést, mire hátra vágódtam az ágyon és a plafont kezdtem nézni
-Fogalmam sincs. Utolsó évünk, ellehetne tekinteni ezektől a szabályoktól. Nem vagyunk már pisisek- kelt mi magából Konan, mire Lolyval felkuncogtunk a viselkedésén.
-Ilyet is ritkán hallani tőled, Konan