Hova viszel?

147 13 1
                                    

-Sajnálom- mondta ki hirtelen, mire oldalra fordítottam a fejem, hogy egy kicsit is lássam- el kellett volna mondanom, mi történik, erre csa
-Ezt később megbeszéljük, mindjárt itt vannak Lolyék. Addig is, ha eléred, a cipőmben van elrejtve egy kisebb kés
-Minek tartasz a cipődben? És ha felsérted vele a lábad, hm?
-Most ne foglalkozz ezzel- rivalltam rá, mikor is kivette a kést- rendben, 2 perc és itt vannak a többiek. Addig el kell terelnünk a figyelmét, mivel én nem akarom, hogy megint megerőszakoljanak
-Szerinted hagynám is neki, hm- idegesedet be és oldalra fordította a fejét, így egymás szemébe néztünk
-Remélem kibeszélgettétek magatok- guggolt oda elém és az arcomnál fogva maga felé fordított- mert csak most jön a móka- vett elő egy kést, amit a nyakamhoz emelt lassan. A szemembe nézett, miközben egy ördögi vigyor ült ki a szájára és a fülemhez hajolt- lehet meg is kezdhetjük az egészet- egyenesedett ki és az övével kezdett babrálni
-Ha meg mered ezt csinálni, én azon nyomban megöllek, hm!
-Ugyan, mit tehetnél? Meg vagy kötözve, de legalább végig nézhetted, ahogy megerőszakolom, a drága kis barátnőd
-Abba lesz nekünk is beleszólásunk
-Mikor hívtad őket- kapta el hirtelen a nyakam és szorítani kezdett. Az oxigén hiány miatt, már csukódtak le a szemeim, mikor hirtelen eltűnt az a szorítás. A földre estem, miközben próbáltam folyamatosan oxigénhez jutni, ami elég nehéz késen sikerült. A lányok oda jöttek hozzám és a kötelekkel kezdtek babrálni, miközben lassan felsegítettek. A látásom kezdett kitisztulni, mikor észrevettem Deidarát és Hotarut a földön verekedni. A fiúk oda futottak hozzájuk és szétválasztották őket, míg Deidara felém kezdett jönni. Elkezdett az arca egyre jobban közelíteni, mire elfordítottam a fejem, így az arcomra adott egy puszit.


2 és fél hete, hogy Hotaru börtönbe került. Őszintén, örülök, hogy ott fogja végezni egész életében. Kiderült, több ügye is volt, azelőtt, hogy elrabolt engem a kórházból. Yuko tisztázta az ügyeit, így most egy az iskolától, közeli kávézóban dolgozik. Persze ő is be jár az órákra, természetesen Loly osztályában. És most itt lennénk. Fekszem az ágyban a plafont bámulva, miközben kintről a két szerelmespár valami filmet néz. Tehát igazam volt, Itachi és Loly össze jött és jól sejtettem miért volt a nyakán az a folt.
-Mei- jött be hozzám Loly, mire felültem az ágyon- itt van Deidara, és azt kéri, hogy menj el vele egy kicsit
-Mond meg neki, hogy siettek, csak átöltözök- álltam fel az ágyról és a ruhásszekrényhez léptem, ahonnan kiválasztottam egy fekete nadrágot, zöld pólót és a kedvenc vörös kötött pulcsimat.
-Remélem nem valami rosszra érek majd haza- vettem fel a cipőm és az ajtóhoz lépve néztem még rájuk. Elmosolyogtam, ahogy mindkettőnek vörösödni kezdett a feje, majd felkaptam a táskám és Deidara mellett, kiléptünk onnan
-Hova akarsz vinni?
-Az legyen az én dolgom, hm- kacsintott rám és megfogva a kezem, sétáltunk egymás mellett. Hirtelen egy ismerős kocsi parkolt le mellettünk, mire oda kaptuk a fejünk. Deidara egyből a háta mögé rejtett, de ahogy észrevettük ki száll ki a kocsiból, kikerültem és a nyakába borultam.
-Jó újra látni- váltam el tőle és a vállába boxoltam
-Hé ez fájt- kapott oda színpadiasan, mire felnevettem ezen. Hirtelen a kezét az arcomra rakta, amitől egyből elhalkult a nevetésem- Mei, eljönnél velem most?

Megőrültél?! [Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora