▪■□● ♡ ●□■▪
Akinek születtem
Rabnak születtem e bús világba,
Ráakadtam a lét ág-bogára.
Nem kívánt életem ízlelgetem,
S úgy élem, hogy egyszer elveszítem.
Félelem rebegteti ajkamat,
Egyedül a múltam gyötri sorsomat.
S talán tán a jövő jót ígér,
Egyszer eljő ami mindent megér.
Vagyok rabnak, szolgának,
Élek a másnak, a különcnek,
Megbélyegzett kerge marha,
Aki egyedinek jött a világra.
És körbe zárnak a kopár ágak,
Aminek tövisei rám akadtak,
Mint vaskos láncok kötnek a földnek,
S lásd nem ígérnek jót a jövőnek.
Szívem szüntelen dobbanása
Egyszer megszűnik halk sírásba
És fekete lepel fedi el életem,
Más feledi tán -de én nem- a létem.
Hiába születtem rögös utakra,
Meglátod ébredek még víg napra
És sorsom gyötrő múltamat
Eltemeti a színtiszta akarat.
Akarok küzdeni, harcolni magamért,
Álmodni, tenni a jobb életért.
Nem hagyom jelentéktelen
Életem, hogy homályba vesszen.
S mire az óra üti utolsó hangját,
Megváltoztatom magam gyászos sorsát.
És ha eltemet a föld is végre,
Akkor kelek csak igazán életre.
Megmutatom a népnek,
Volt értelme a létnek,
Adok valamit utószó gyanánt,
Hogy megismerd verseiben e lányt.
2019. Április. 11.
▪■□● ♡ ●□■▪
YOU ARE READING
Léleksorok
Poetry▪■□●♡●□■▪ ,,Hiába átkoznak, hívnak bolondnak, Inkább bolondként haljak meg holnap, Mint megbánjak bármit, ha őszintén tettem És nem kell majd szégyelljem azt aki lettem!,, (Ez ugyan nem saját, de nagyon megtetszett) ▪■□●♡●□■▪ (MINDEN JOG FENNTARTVA...
