{99. Szívszilánk}
▪■□● ♡ ●□■▪
Leszel-e még?
Leszel-e még társam a bajban?
Leszel-e még számomra oltalom?
Fogod-e azt mondani még halkan:
Légy te nékem a holnapom?
Leszel-e még vígasz megfáradt szívemnek
És sírhatok-e válladon ha nyom a teher?
Leszel-e még éltető nektár a létemhez,
Vagy eltemet végre a fekete ugar?
Azt mondják Isten nem ver bottal,
A büntetésem a hiányod lett.
Szemben állok a vad halállal
És azt mondom neki: Csak ő kellett!
Nem maradt már más, ha te eltűntél.
Üres a lét és kopár az ágyam.
Szívemből, mint a szerelem kihűltél
És nem hiszem, hogy nélküled valaha még dobban...
Vajon leszel-e még támaszom, ha lépek
És fogod majd a kezem, ha elesnék,
Vagy elátkoznál keser-édes méznek
És ha keresnélek már felednél?
Fáj a puszta gondolat cudar érintése,
Hiszen tudom, hogy nem leszel többé.
Rájöttem, talán kicsit megkésve,
Hogy a szívben benneélsz mindörökké!
Hiszen a szív elhordoz ha kell
És veled ébred veled fekszik!
Hiszen a szerelem sosem múlik el,
Akkor sem ha egy időre elveszlik!
Vajon leszel-e még fény a sötétben
És mutatod nekem a helyes utat,
Vagy magamra maradok az életben
És szerte foszlasz, mint jeges fuvallat?
Minden csak kérdés és gyáván hallgatom,
Ahogyan fejemben suttognak a szavak.
Nehéz nekem mindezt elmondanom,
Mert mázsás súlyok keblemen a mondatok.
Vajon leszel-e még nyári hőség
És hallgatjuk a tücskök zenéjét?
Belőled nincsen olyan, hogy elég!
-Ma is keresem barna tekintetét.-
Vajon lehet-e még ajkad ajkam ellen,
Harcolnak amíg bírja a szufla?
Vajon lehet-e érintésed édes szellem
És illatoddal telített a szoba?
Márványkő lelkemnek leszel-e még társa,
Mintha ketten tényleg egyek lennénk?
Veled képes vagyok a változásra
És hidd el tudom, akkor őszintén szeretnénk!
Vajon lehete-e két félből újra egy
És el lehet-e feledni a múltat,
Vagy elénk áll egy magas hegy
És te nem vésel rajta utat?
Vajon leszel-e hideg síromon a virág,
Minek magját öntözi könnyem?
Vajon lehet-e miénk a nagyvilág
És elmondhatom-e még, hogy szeretlek kedvesem!?
2019. Szeptember. 08.
▪■□● ♡ ●□■▪
10
YOU ARE READING
Léleksorok
Poetry▪■□●♡●□■▪ ,,Hiába átkoznak, hívnak bolondnak, Inkább bolondként haljak meg holnap, Mint megbánjak bármit, ha őszintén tettem És nem kell majd szégyelljem azt aki lettem!,, (Ez ugyan nem saját, de nagyon megtetszett) ▪■□●♡●□■▪ (MINDEN JOG FENNTARTVA...
