Farkasvadon

21 3 0
                                    

•■□●♡●□■•

Farkasvadon

Földből szakajsztottak,
S hamuval kentek feketére.
Emberből gyúrtak,
De vadként nézek az égre.

Üvöltök, mint őszi szelek,
S nem nézem kit kerget!
Arcomon hullám, reszketek...
Jönnek, jönnek az emberek!

Kezeikben fonott láncok,
S szárnyam már nincs,
Csak ha fogoly vagyok
Érzem, hogy az élet kincs!

Erdőből születtem,
De betonban fogantam.
Zafír a szemem,
S dér kúszik hajamban.

Sziklák ormára állok,
Mélyben úszva félek.
Nem ember vagyok,
De annak kell éljek!

Veszettül vergődik kínom,
Minden láncon lóg egy
Megkopott régi sóhajom,
S vár, vár rám a régi hegy,

Hol hajdan szabad száguldott
Minden fák hegyén,
Lég gyermek bundámba kapott,
Mint vidám mosoly szád szélén!

2020. Május. 21.

•■□●♡●□■•

LéleksorokWhere stories live. Discover now