Léleksorok

Valentini versek

▪■□● ♡ ●□■▪

Szerelem remény     

Valentín van, ezért írom gondolataim
Hurrikán viharát selyem papirra.
Elmesélem rímbe fonva mi a vágyam,
Hogy talán leljek e napon igaz társra.

Fogom a tollam kéklő tintával itatva,
S majd utólag könnyeimmel aláírva.
Leírom versembe mi rejlik szívembe,
S elsírom keserves szenvedésbe:

Hogy te lészen kiért eped a szívem.
Te vagy nappalom, csodacsillag éjjelem,
Veled álmodom, ott te lészen a párna,
S nem hiány-virág kocsánya a mátka.

Elvetted eszem, dobbanó szívem.
Megéri-e tán az örökös küzdelem?
Játszol szívem húrjain, pengeted,
Néha megtéped, szakítod, de szereted.

Szereted a nótát, víg-bús muzsikát,
Nyújts felém rózsát helyette, mint vígaszt.
Vagy csak állj elém had lássam szemed,
Had lássam a tekinteted, az ajkad, a tested.

Több napja már, hogy figyelem a lépted,
S keresem az elrejtett érző kis szíved.
Bársonyvágyba szőve kémlelem,
Minden mozdulatod, s elönt a félelem.

Vajon érzel e szerelmet, vágyat vagy örömöt,
S összefűzzük a két szívet, fonállal vörössel?
Vagy okozol-e helyette emésztő bánatot,
Szakítod szívem rózsának tövisével, éles késel?

És végül csak azt írom sírva a holdra:
Jön még holnap a keserves mára.
Azt súgóm halkan a süvítő csendbe:
Oda véstem neved örökre a szívembe.

~*~

Minden vagy te nekem

A múzsám vagy, ihletőm, hódítom
A szivemnek illatos bódítóm

Angyalom, védelmezőm, kincsem
Mátkában járó jegyesem

Csillagom, napom, holdam
Mindent átívelő Tejutam

Kozmoszom, világom, galaxisom
Mindent betöltő, dédelgető othonom

Váram, birtokom, királynőm (kiralyom)
Mindenek felett uralkodó ős erőm

Öreg tölgyem, bölcs asszonyom (uram)
Völgyet átszelő kristály-patakom

Ékszerem, drágakövem,
Megfizethetetlen tündöklő feleségem (férjem)

Oltalmam, pajzsom, fegyverem
Érőt adó, védelmező szerelmem

Éjjelem, nappalom, minden esztendőm
Sosem lejáró örök időm

Mindenem, egyetlenem, édesem
Míg csak élek szerető kedvesem

2019. Február. 14.

▪■□● ♡ ●□■▪