Porcelánból szőtt nő

33 3 4
                                    

▪■□●♡●□■▪

Porcelánból szőtt nő

Szívem, mint könnyű harmat,
Arany sugár könnyen koptat,
Hüvös szellő megfagyaszthat,
Szerető lélek megolvaszthat.

Szívem, mint a májusi eső
Megöntözi ki kesergő,
De ha rám nem lel a kereső,
Akkor leszek csak én is kesergő!

Szívem, mint a hullámzó víztükör,
Bennem is folyton ördögi kör.
Forrásomból kortyol egy ökör,
Nem hiába mutatja őt a tükör!

Szívem, mint egy apró búza tábla,
S benne a kis kék virágocska,
Minden szirma lelkem takarása,
Hogy azt a Vad soha meg ne tépázza!

Szívem, mint egy könnyű felhő,
Libben az égen, mint a szellő.
Börtöne lészen a szerető,
Ha bezárják, örökké szenvedő!

Szívem, mint a madár dallam,
Énekre hajlik piros ajkam,
S úgy dalolok, hogy csak én ne halljam
Ez élettől mily nagy terhet kaptam!

Szívem, mint egy nyíló Rózsa,
Töviseim marnak a húsba,
De nem látják, hogy ez csak álca,
Törékenységem védő burka!

Hiszen valójában szívem, mint a porcelán,
Oly törékenyen lóg testem falán.
S ha szívem ember lenne, -könnyek arcán-,
Végül ő is meghasadva hagyna árván.

2020. Április. 10.

▪■□●♡●□■▪

LéleksorokOnde histórias criam vida. Descubra agora