▪■□● ♡ ●□■▪
Hajnalhasadás
Csillagok sírnak fekete égen,
Szívemben beborul rikító éden,
Lehunyom pilláim, álmom éljen
A csillagokkal szórt süvítő éjben.
Létezem, de hátra hagytam lelkem,
Élettelen életre halandóként keltem.
Libben szárnyam, nem valós valóság,
Csillag könnyeimmel színezett a világ.
Én festettem feketére éden éjeket,
Ne kérdezd miért adtam neki e keretet.
Tán szomorú voltam mikor alkottam,
De látod rája apró fényeket pislogtam.
Néha ha bánatom ontom fekete tájra
A hold lessz felhősen takarva mára,
S nem látod a csillagot csodának,
Nem tudsz vele kívánni jót a holnapnak.
De ne aggódj felderülök, kitisztul az ég is,
De bárhogy mosod fekete marad mégis.
Sötét minden, sötét a szívem itt bent,
Bánatom angyal szárnyakon libbent.
Láthatatlan vagyok, színtelenre festett,
Ezért alkottam körém fekete eget.
Nem lépek a nappal, nem éltet a hajnal.
Napkeltével nyugszom, ébredek napnyugtával
És lágy zenére ringatózom, üres dallam kong,
Miközben táncolok a szívem inog,
Tudja vége az éjnek, ébred a hajnal,
De nm fél mert vissza tér az altató dallal.
2019. Március. 04.
▪■□● ♡ ●□■▪
YOU ARE READING
Léleksorok
Poetry▪■□●♡●□■▪ ,,Hiába átkoznak, hívnak bolondnak, Inkább bolondként haljak meg holnap, Mint megbánjak bármit, ha őszintén tettem És nem kell majd szégyelljem azt aki lettem!,, (Ez ugyan nem saját, de nagyon megtetszett) ▪■□●♡●□■▪ (MINDEN JOG FENNTARTVA...
