Emlékezőül

41 3 0
                                    

{Múzsa könnyek}

▪■□● ♡ ●□■▪

Emlékezőül

Egyedül vagyok most itt,
Ülök egy síron a határ mentén.
Egyedül bankódom most itt
A legmagassabb domb tetején.

És csak nézem, nézem a kék eget,
Elmerengek a régmúlt embereken.
És csak nézem, nézem a kék eget,
Arcok rajozlodnak a fellegeken.

Itt pihen mind, kit ismertem egykoron.
Eszembe jut minden szavuk az életről.
Sajons itt pihen mind, kit szerettem egykoron,
De nevük soha sem kopik ki szívemből.

Feledni nem lehet, nem lehet őket,
Hiszen két karukkal folyton öleltek.
Így feledni nem lehet, nem lehet őket,
Érzem jól, hogy rosszan is szerettek.

De bánom, bánom ha vétettem ellenük
És szép szemük miattam ejtett könnyet.
Már bánom, bánom ha tettem ellenük
És hibáimnál kihagyott szívük egy ütemet.

Tudom többé nem jönnek, nem jönnek haza.
Eltemette őket a fekete lenge dunyha.
Tudom többé nem várnak, nem várnak haza,
Hiszen altatja őket a fekete föld pora.

2019. Június. 18.

▪■□● ♡ ●□■▪

LéleksorokTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang