A hangok átka

27 2 0
                                    

{99. Szívszilánk}

▪■□●♡●□■▪

A hangok átka

Óh, Én szép töviseses életem,
Az én drága átkos kedvesem,
Ne szoríts ennyire, engedj el,
Hadd ne veled temessenek el!
Óh, magány

Mintha éllel pengetnék gitárom,
Felszakítja a gyönge húrokat.
Bezárt szívem ha kitárom,
Úgyis becsukják a kapukat.
Óh, félelem

És dallam nélkül szól az ének,
Mintha nem lenne lelke.
Pici lábam úttalan utakon lépked,
Mintha neki ez lenne minden értelme.
Óh, hontalanság

És éjjel veti az ágyam a hideg,
Betakar a mámoros holdvilág
Hadd ne lássam milyen rideg
Körülöttem a való világ!
Óh, életem

Reggel sem a madár köszönt,
Nem énekelnek nekem szépet.
Néha a síró felleg is nyakon önt
És feketére festi át a képet.
Óh, színtelen

Hát nincsen nekem jövőm,
Hogy ígérne az is valami jót?
Bánatommal önmagam ölöm,
Már látom vállamon a fekete hollót.
Óh, halál

De nincs nekem ily kegyelem
Széles, kerek e nagyvilágon,
Hogy rámtaláljon az igaz szerelem
És forró tűzzel csókoljon?
Óh, vágy

Várlak, hogy ringass el égő testeddel
És búgd fülembe a meséket,
Miket mi írtunk ketten részegen,
Mert csak így őszinte az emberi szeretet.
Óh, csend

Gyere, lásd mire vagyok képes!
...Én, ki képtelen volt szeretni...
Korhadt szívvel dobogok. Édes
A szó, mely nem tud szenvedni...
Óh, vég

Menj el, hagyj el, zúzz össze, tiporj el!
Tudom, hogy ellened sosem győzhetek.
Engedj el, dobj el, de sose felejts el!
Azt hiszem utólag ennyit még kérhetek.
Óh, szerelem

2019. November. 10.

▪■□●♡●□■▪

20

LéleksorokWhere stories live. Discover now