Szerelemtánc a halállal

39 5 0
                                    

{99.Szívszilánk}

▪■□●♡●□■▪

Szerelemtánc a halállal

Hiányzik csókod fanyar íze,
Mely szivarfüsttől mérgezett.
Hiányzik hajnalunk bágyadt fénye,
Mi az éj hátán sátánként született,

Hogy elrabolja e dús-érzetű szíveket,
S szakítsa szét mindahány égtáj van,
Hogy kereshessük szerte szeletjeit.
Nálam a tied, nálad az enyém van!

Bűn az ha gyűlölöm önmagam,
S halál helyett fektetném sírba lényem,
Hadd ne legyen többé sátán-hajnalam,
Mert csak a mámoros kín mi igazán enyém?

Hiányzik a végzet csókjának íze,
Mi anyjaként hordott méhében?
Démonok közt lettem megszületve,
De rubint szív dobog keblemben.

Én vagyok a nő ki elcsalta az ördögöt,
Pásztor tűzünk lobbant az éji szélben.
De látod, nem hozol több örömöt,
Vesszél el a korom-szín mélyben!

Mégis átkom a mérgező hiány,
Hogy perzselje pestisként testem, lelkem.
Rám uszítottad, így figyel val' mennyi árny,
Megcsonkított engem a buja szerelem.

Hiányzik a csókom édes íze,
Mi angyalnedűtől mérgezett?
Fekete vérvörössé változott színe,
Mert hagytad, s így mágjafán szenvedett!

Tudhattam volna, hogy nem vagy valódi,
De hagytam, hadd nyomják rám billogod.
Így lettem, kit boszorkánynak hirdettek ki,
De hiába perzsel sivitelő tűzvész, hangod

Megtörné fölöttem ezeresztendős átkod!
S bár martalékául estem hitvány szívednek,
Akkor is esdeklem vissza halál-csókod,
Hiába hát az égő csont, kedvesednek lenni szeretnék!

Hiányzik hát csókunk egybeolvadt íze,
Mivel áttáncoltunk megannyi véget?
Testem már halottnak van hírdetve,
De lelkem mindörökké szeretni fog téged!

2020. Január. 16.

▪■□●♡●□■▪

31

LéleksorokDove le storie prendono vita. Scoprilo ora