Feel Invincible [Folyamatban]

[Loki] - 14. Sigyn esküje

Nagyjából negyedórás művelet volt, hogy a génmanipulált kis kedvenc kijuttassa az M típusú xandari űrhajónkat a légtérbe. Természetesen minden pillanatot megragadtam, hogy szórakoztassam pilótánkat a kérdéseimmel. Mikor Rocket pofátlanul besorolt egy másik személyszállító elé az egyik kilépő kapunál, majdnem magunkkal hoztuk egy gép farkát. Ezt az alkalmat éreztem tökéletes pillanatnak, hogy rákérdezzek arra, ami már percek óta fúrta az oldalam.

- Milyen régóta vezetsz űrhajókat?

- Régebben, hogy apád először rámászott anyádra - fortyant fel. Elvigyorodtam. Nem hittem, hogy ilyen könnyen kihozom a sodrából.

- Nem sértésnek szántam, de ha ilyen stresszel jár számodra a sofőrködés cserélhetünk, amint kiérünk végre a légtérből - ajánlkoztam.

- Azt hiszed tudnád vezetni?

- Ahogy elnézlek, nem lehet túl nehéz.

Rocket hátra nézett a két lányra.

- Mit szólnátok, ha kidobnám? Talán még a zuhanást is túl éli. Igaz, járni már nem nagyon fog.

Sigyn jó ízűt kuncogott a kérdésén.

- Miért bántjátok egymást? – sóhajtozott Judyt.

Felnevettem.

- Csak levezetik a feszkót - vont vállat Groot.

- Mit mondott? - nézett rám a szöszi.

- Hogy ő a kidobásra szavaz – szólt közbe Rocket, de ekkor már a kijelzőket figyelte.

- Ejnye Rocket! Hazudni nem szép dolog - pimaszkodtam.

- Mondott valamit azon kívül, hogy „Én vagyok Groot"? – lepődött meg Sigyn.

- Bizony. Látod, nem csak olvasni nem tudsz, de még a nyelvet se beszéled – piszkáltam.

- Hé, csak egy szavamba kerül, és az űrben találod magad – mutatott rá a vörös. Hangja szigorún csengett, de szemeiben pimaszság csillant. Tudtam, hogy viccel.

- Nem tennél te olyat - helyezkedtem el kényelmesen a székemben, közben láttam, hogy átsorolunk a harmadik kapun is. Még egy volt hátra.

- Miért vagy ilyen biztos benne? - villantott rám Sigyn egy bájos, ám de annál fenyegetőbb mosolyt.

- Túlságosan kedvelsz – kacsintottam vissza.

- Bár így lenne – sóhajtott.

- Én, kedvellek - nézett rám vigasztalón Judyt.

- Kabaré - morgott Rocket az orra alatt.

Láttam, amint Judyt pirulva süti le a tekintetét. Kezdtem gyanítani, hogy a kisasszony jobban kötődik hozzám, mint azt eddig sejteni véltem. Hogy pontosabban fogalmazzak, nem csak kedvel, hanem egyenesen belém habarodott és ez bizony remek lehetőségeket nyit meg előttem. Érdemes lenne kipuhatolnom meddig is menne el a kedvemért.
Judyt érzékelhette, hogy figyelem, mert már egészen a füle hegyéig elvörösödött, mi több zavarát próbálta takargatni. Ez így túl könnyű lesz.

Mikor kiértünk az atmoszférából gond nélkül jutottunk át az utolsó ellenőrző kapun. Az űrbázisnál még kellett egy kilépési engedélyt kérni, legnagyobb meglepetésemre egyből zöld utat kaptunk. Kezdtem őszintén azt hinni, hogy StarLord kotnyeles kis csapata mégiscsak ért valamihez. Jó indulattal sem nevezném őket egy összeszedett bagázsnak, de a szökésünk meglehetősen gördülékenyen haladt. Rocket irányba állította a hajót, és megadta a célkoordinátákat.
- Fél órán belül az ugróponthoz érünk - avatott be minket is.