Slade's Daughters

21. fejezet

Vivi szemszöge:

Egy 20 perc után megérkeztünk egy ismerős helyre. A jó öreg Wayne villa.
-Megjöttünk.- mondtam, ahogy leparkoltam a villa bejárata mellett. Gyorsan kiszáltunk az autóból és odasétáltunk az ajtóhoz. A Ria gyorsan meg is nyomta a csengőt.
-Ki az?- kérdezte egy hang, egy komor ismerős hang.
-A legrosszabb rémálmod.- válaszoltam.
-Mr. Jackson? A 6-os matek tanárom?- kérdezte Bruce a csengőn keresztül.
-Nem, dehogyis Bruce nagypapi, én vagyok az az unokád.- mondta Ria mosolyogva. Annak ellenére, hogy Bruce általában komor másokkal, a gyerekekkel nagyon kedves és vicces szokott lenni.
-Az unokám...te vagy az Ria?- kérdezte Bruce egy meglepődött hangnemben.
-Igen, nagypapi, mi vagyunk azok anyával, hoztunk neked ajándékot.- válaszolt Ria.
-Oh, miért nem ezzel kezdted? Gyerekek beljebb.- mondta Bruce, mielőtt kinyílt az ajtó. Ria előre futott, imádja Brucet.
-Gyere már anya.- sürgetett a lányom, aki az ajtóban állt.
-Megyek.- mondtam, ahogy utána mentem. Lementünk a Batbarlangba, ahol Bruce köszöntött minket személyesen. Az idő múlása a nagy Batmanen is látszódott már. Megőszült és sétapálcát használt. Életemben nem gondoltam volna, hogy a nagy Bruce Wayne-nek valamikor lesz szüksége sétabotra. Az öltözködési stílusa viszont nem változott, szokásos fekete öltöny és egy garbó.
-Nagypapi!- kiáltotta Ria vidáman, ahogy odarohant Bruce-hoz és megölelte.
-Szia édesem.- szólalt meg Bruce, ahogy magához ölelte az unokáját egy kisebb mosollyal az arcán.
-Olyan sok mindent kell majd elmesélem! Plusz tanultam valami nagyon érdekeset is!- mondta egy mosollyal Ria, ahogy abbahagyták az ölelkezést. -Mindjárt megmutatom, csak hozok valamit.- mondta a kisasszony, ahogy az egyik szekrényhez futott.
-Szia Bruce, jó újra látni.- köszöntem.
-Vivi, az érzés kölcsönös.- mondta Bruce. -Hogy vagytok?- kérdezte, ahogy odasétáltunk a Batcomputerhez.
-Jól, hoztunk neked egy kis ajándékot.- mondtam, ahogy letettem a asztalra az edényt.
-Oh, nagyon kedvesek vagytok. Köszönöm.- volt Bruce válasza. Körbe néztem és láttam, hogy Ria megállt az egyik vitrinnél, amiben Bruce az egyik jelmezt tartotta, Damian régi jelmezét. Brucenak is feltűnt ez. Mindig próbálom elrejteni az érzéseimet, de Bruce, Bruce mindig is látta, hogy mit érzek valójában. Most is látta a fájdalmat a szememben. A vállamra tette az egyik kezét, ezzel kifejezve megértését.
-Nagypapi, ez apa jelmeze volt igaz?- kérdezte Ria. Láttam a vitrin tükröződéséből, hogy az arckifejezése a boldogról átvált egy komolyabbra.
-Igen, ez igaz, még régen harcolt abban a jelmezben a bűn ellen, az én oldalamon, aztán később a saját csapatával.- magyarázta neki Bruce.
-Amiben anya és Barbi is benne volt.- egészítette ki Ria.
-Pontosan.- szólaltam meg.
-És ott ismerkedtetek meg apával igaz anya?- kérdezte Ria.
-Hát, mondhatjuk azt is, majd ha nagyobb leszel elmesélem a történetet.- mondtam neki.
-Már felületesen elmeséltem többször is esti meseként.- kezdte a lányom.
-A mese a lányról, aki beleszeret a démon fiába.- mondtuk egyszer a lányommal.
-Én ezt a mesét még sosem hallottam.- szólalt meg Bruce.
-Majd egyszer elmesélem neked.- válaszolta gyorsan Ria.
-Szuper, annak nagyon örüln-- mielőtt Bruce befejezhette volna a mondatát, megszólalt a csengő, jelezve azt, hogy valaki bejött a házba.
-Vársz valakit?- kérdeztem Brucetól.
-Nem feltétlenül, de sejtem, hogy ki lehet az.- volt Bruce válasza. Ezzel nagyon sokat segítettél. Ria egy szempillantás alatt mellettem termett, szó szerint mellém teleportált. Azt hittem, hogy a kő ereje eltűnt, de nem, tévedtem. A két kis bolond örökölte az erejét. Hanzo egy sárkányt tud megidézni, míg Ria teleportálni tud. Az erő mindektöjükben megvan.
-Szia Bruce, remélem nem - szólalt meg egy hang, ahogy lépteket hallottunk. Lassan két fiú lépett be a szobába. -zavarunk...- mondta a nagyobbik fiú. Fekete haját és kék szemét világos barna bőrdzsekije jól kiemelte. A húszas évei elején lehetett. Mögötte egy fiatalabb fiú állt, aki nagyjából annyi lehetett, mint Ria vagy Hanzo. Bruce a megjelenésükre egy nagy sóhajjal reagált.
-Vivi, Ria had mutassam be Terryt, az új Batmant és az öccsét Matt-et.- mondta Bruce, ahogy félénk nézett, aztán a két fiú irányába fordult.
-Terry, Matt, had mutassam be az unokámat Riát és az anyukáját Vivit, azaz Lady Deathstroke-ot.- mondta Bruce.
-Örvendünk a találkozásnak.- mondta Terry, ahogy odaséálltak hozzánk.
-Az érzés kölcsönös.- mondtam egy mosollyal.
-Brucenak van unokája??- kérdezte Matt döbbenten.
-Igen, én vagyok az unokája. Vivi Wilson és Damian Wayne lánya személyesen.- mondta Ria egy kisebb mosollyal.
-Ő Damian lánya?- kérdezte Terry, ahogy Bruce felé fordult. Bruce egy bólintással válaszolt.
-De én úgy tudtam, hogy Damian eltűnt.- szólalt meg újra Matt.
-Ez most bonyolult, menjetek játszani egy kicsit, egy pár felnőtt dolgot meg kell beszélnünk.- feletle Bruce, mire a két gyerek bólintott egyet és elhagyta a szobát.
-Bocs, hogy csak úgy beugrottam, de fontos dologról lenne szó.- mondta Terry, miután a gyerekek elmentek.
-Mi történt?- kérdezte Bruce, ahogy leült a székébe.
-Megint lecsaptak.- mondta Terry.
-Kik csaptak le?- kérdeztem.
-Nem régiben egy csoport feltűnt és elkezdtek gyilkolni embereket, de nem csak átlagos embereket, fontosabb személyekre támadnak rá.- mondta Terry, ahogy a géphez lépett és elkezdett keresgélni, aztán megnyitott egy képet. Egy furcsa szimbólum volt rajta, biztos vagyok benne, hogy én már láttam ezt valahol, csak tudnám, hogy hol.
-Sokat nem tudunk róluk, neked van valami ötleted?- kérdezte Bruce.
-Őszintén erre a kis csoportra, már mi is felfigyeltünk, de sajnos mi sem tudunk sokat róla. Az embereim dolgoznak az ügyön, de még semmit nem találtak. De biztos vagyok benne, hogy én már láttam máshol is ezt a szimbólumot...- mondtam, ahogy még jobban megnéztem a képet. Egy pár pillanatba telt míg beugrott. A szemem nagyra nyílt ahogy egy két lépést hátráltam. -Ez nem lehetséges...- mondtam.
-Mi?- kérdezte Terry.
-Még Lyra mesélt erről, a baglyok egyik titkos projektjének volt a szimbóluma.- mondtam egy üres tekintettel. -A projekt lényege az volt, hogy régi bérgyilkosokat élesztenek fel. Ha jól tudom, azért mert az irányításuk sokkal egyszerűbb, mert, amikor visszatérnek a halálból, sokkal könnyebben kezelhetők lesznek és ezzel a módszerrel nem fognak embert veszíteni.- magyaráztam.
-Ha valaki meghal egyből feltudják éleszteni.- mondta Bruce.
-De én azt hittem a baglyok már rég eltűntek a városból. Bruce múltkor elmondta, hogy hogyan győztétek őket.- szólalt meg Terry.
-Tévedtünk.-mondtuk Bruce-al egyszerre.
-Bakker...- káromkodtam egyet. Nem számítottam arra, hogy még itt vannak.
-Ha ez tényleg a baglyok műve,akkor gyorsan cselekednünk kell.- mondta Terry.
-Pontosan, most ha megbocsáltotok uraim, dolgom van.- mondta, ahogy megfordultam. -RIA!- kiáltottam a lányomnak.
-MEGYEK!- volt a kisasszony válasza. Egy pár pillanat múlva mellettem termett. -Minden rendben?- kérdezte a lányom. Ahogy ezt kérdezte a lányom megérkezett Matt a szobába.
-Igen, de most sajnos mennünk kell.- mondtam, ahogy elindultunk a lépcsőn felfele.
-Rendben, akkor sziasztok! Majd máskor még találkozunk!- köszönt el Ria a többiektől mielőtt a lépcső tetejére ért.
-Sziasztok! Szia Ria!- köszönt Matt egy mosollyal.
-Majd szólok ha találtam valamit.- üzentem Brucenak, mielőtt a lányom után mentem, aki már a kocsinál várt. Ha minden igaz és tényleg itt vannak a baglyok, akkor senki nincs biztonságban. Minél előbb meg kell találnom őket, mielőtt még több embernek esik baja.