Deathlyn...🔯BEFEJEZETT🔯

🔯04.🔯

Az osztály ámulva nézett rám.Alig hitték el hogy tényleg démon vagyok.
-Rendben.Viszont megkérnélek,hogy ülj át ide Andrew mellé!Bonnienak már van padtárs-mondta Miss Turner.
Bonniera pillantottam és összepakoltam a cuccaimat.Mivel csak a barna szemű fiúnak,aki jelentett ,nem volt padtársa,gondoltam ő lehet Andrew.Felvettem a táskámat és odasétáltam a padhoz.A fiú a külső széken ült,így én beültem belülre.Andrew hatalmas barna szemeit rám emelte és végigmért.Szeme magakadt az enyémen.Gondolom még nem látott vörös szemű embert.Viszont én meg nem láttam még barna szemű embert és én meg az ő szemeiben vesztem el.A sokkhatásunkat a csengő zavarta meg.Én hirtelen pislogtam kettőt,amitől ő is felkapta a fejét.
-Jól van gyerekek mehettek szünetre!-mondta Miss Turner.
Mivel mindneki itt hagyta a cuccát,gondoltam itt lesznek az óráink és nem kell más termekbe járkálnunk.Felálltam a padtól és odamentem Bonnieékhoz.Kimentünk az udvarra és egy ilyen fából készült mászókára telepedtünk le.Serena azt mondta,ez a törzshelyük és mindig itt töltik a szüneteket.
-Na hogy tetszik a suli?-kérdezte Carlos.
-Eddig nagyon jó.Szimpi mindenki.
-Na szuper.És a mi csapatunk is bővült egy taggal-örvendezett Serena.
-Seri,itt jön Steven!-vigyorgott Bonnie.
-Nagyon vicces vagy...-mondta Serena morcos fejjel és leült mellém a mászókára.
-Helló srácok!-ült le Steven hozzánk-Szia...öhmmm..indjárt eszembe jut a neved...Deathlyn igen.Szia Deathlyn.
-Helló fiú akit nem ismerek!-mondtam és Bonnie elmosolyodott mellettem.
-Steven vagyok!
-Akkor szia Steven!-zártam le a beszélgetést.
Beszélgettünk még egy darabig és aztán becsengettek az óránkra.

-Seri ki volt ez a fiú?-kérdeztem Serenától amikor a többiek kicsit lehagytak minket.
-Ő Steven és Serenának nagyon bejön.Mi hiába mondjuk neki hogy Stevennek is tetszik nem hisz nekünk-lépett oda hozzánk Bonnie.
Serena csak pár megvető pillantást vetett Bonniera és mérgesen elvigyorodott.
-Mostmár értem miért akart annyira melléd ülni most a mászókán-mondtam.
-Semmi célja nem volt vele...-védekezett Serena.
-De igenis volt.Mégpedig az hogy a közeledben legyen-nevetett Bonnie.
-Borzalmas vagy Bonnie...
-Igen...de te is-nyújtotta ki Bonnie a nyelvét.

A következő óránk két rajz volt.Mivel a többiek modnták hogy egész nap egy teremben vagyunk,visszamentünk a sajátunkba.Leültem a helyemre és kipakoltam a rajzos cuccaimat.Nagyon szeretek rajzolni már kiskoromtól kezdve és kíváncsi voltam,hogy itt milyenek lesznek a rajz órák.Ahogy pakolásztam a padon a rajzaimat,megérkezett Andrew is és leült mellém.Vetett pár pillantást a rajzokra és megkérdezte:
-Ezeket te rajzoltad?
-Szerinted?Persze hogy én...-nevettem.
-Szépek...-jelentette ki.
-Köszönöm...-mondtam zavartan.

-Sziasztok gyerekek!-robogott be egy alacsony férfi egy kávéscsészével és néhány rajzzal a kezében.
-Jónapot!-köszönt az osztály kánomban.
-Téged még nem ismerlek-állt meg hirtelen mellettem.
-Deathlyn vagyok...
-Deathlyn oké...Én Mr. Ross vagyok.Örülök hogy megismerhettelek.
-Szintúgy...-mondtam de inkább kérdésnek hangzott a válaszom.
-Rendben gyerekek akkor a mai órán emberi szerveket,testrészeket kell rajzolni.Dima kérlek bekapcsolnád a gépet?Gyerekek kicsi vagy nagy lapot kértek?-tette fel rengeteg kérdését.
Az én szememben eléggé szétszórtnak tűnt de egyben vicces is volt.Mindenkinek kiadta a lapokat és a géphez lépett.Behozott pár képet és már rohant is az első emberhez,akinek segített felvázolni a rajzát.A többiek közben a telefonukról néztek képet,egyesek zenét hallgattak mellé,mások csak beszélgettek.Olyan érzés volt,mintha nem is tanórán ülnék.
-Nálatok minden óra ilyen?-kérdeztem Andrewtól,aki egyáltalán nem emberi szerveket rajzolt,csak egy képet nézett a telefonjáról.
-Nem mindegyik.Csak amelyiket Mr. Ross tartja.Ő a rajz és a töri tanárunk.És neki minden órája ilyen-mondta egykedvűen és belemélyedt a telefonjába.
Én csak megvontam a vállam és nekiláttam egy szívet rajzolni.Használtam festéket,filcet és végül sikerült egy elég pofás kis szívet rajzolnom.Amikor kész lettem magam elé tartottam és megszemléltem hogy hogyan sikerült.Egyszercsak Mr. Ross robogott oda hozzám és kikapta a kezemből.
-Nagyon szép lett.Kirakhatom?-kérdezte mosolyogva.
Én csak lepetten néztem rá,aztán oldalra pillantottam Andrewra.Ő felnézett a rajzából és bólogatni kezdett hogy mondjak igent.Én így is tettem.
-Persze,ha úgy gobdolja a tanár úr...
Mr. Ross széles mosollyal az arcán sétált el a rajzommal.Én csak nevettem egyet és Andrew is elmosolyodott.
Én kaptam egy új lapot és most egy szemet kezdtem el rajzolni.
Bonnie mellém lépett és ránézett a rajzomra.
-Wow Detka ez nagyon menő lesz!
-Köszönöm!Te mit rajzoltál?
-Én szájakat rajzolok.Meg hajakat...És ez mi Andrew?-döntötte oldalra a fejét és szemlélte Andrew rajzát.
Andrew nem mondott semmit csak felnézett a rajzából.Én is közelebb hajoltam és amikor vetettem egy pillantást a rajzra azonnal rávágtam:
-Ez egy ördög.
-Pontosan.Egy ördög-mosolygott rám Andrew hatalmas csokoládébarna szemeivel.
Én zavaromban visszamosolyogtam és folytattam a rajzomat.Bonnie is elvigyorodott és visszament a helyére.

Amikor vége lett az órának ismét kimentünk a mászókára és Bonnie nevetve faggatni kezdett.
-Na mi van Detka,csak nem szemet vetettél Andyre?
-Ezt miből gondolod?-kérdeztem vissza felháborodást színlelve.
-Nem kellett sokat gondolkodnom rajta.Hisz rád van írva.
-Úristen komolyan?Ennyire látszik?-estem pánikba.
-Nem.De csőbe húztalak és mostmár nem tagadhatod.
-Mindenkivel ezt csinálja?-néztem Serenára.
Ő csak összeráncolt szemöldökkel bólogatott.Nevettünk ezen egy jót és aznap már nem is beszéltünk erről...

Sziasztok démonkáim!
Itt is lennék a következő résszel.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!Találkozunk legközelebb!

PEACE out!💙