Deathlyn...🔯BEFEJEZETT🔯

🔯39.🔯

Lassan,csendesen ballagtunk hazafelé.Senki nem mert megmukkanni sem.Serena még mindig émelygett,ezért Dima az ölében hozta és féltő gonddal ügyelt rá.Bonnie már kicsit jobban volt és Roy mellett sétált szótlanul.Én Andrew mellett haladtam és ujjainkat összekulcsolva követtük a többieket.Legelöl Seth haladt,lehorgasztott fejjel,csendesen.Ő vezetett minket haza,a nagyszülőkhöz.Amikor odaértünk mama azonnal kérdésekkel rohamozott meg minket.
-Na van valami nyom?Megtaláltátok anyukádat?
-Meg...-felelte Seth és a hangjában a világ összes bosszúvágya ott lapult.
-És hol van most?
-Felakasztva,kibelezve apánk búvóhelyén-mondta.
A nagyi arca eltorzult.A mosoly eltűnt,szeme fénye is kialudt.
-Ezt ugye nem mondjátok komolyan?-nézett ránk reménykedve,de ő is tudta hogy nem hazudunk.
Mindenki lelógatta a fejét,egyedül Seth bámult a semmibe és kezét ökölbe szorította.
-Most visszamegyünk a fentiekhez-kezdett beszélni-És megkeressük az apámat.
Nem ellenkezett vele senki,azonnal indultunk pakolni.Mama ételt csomagolt nekünk és papával együtt álltak meg a kocsink mellett.
-Örülünk hogy újra láthattunk Deathlyn.És Seth...sajnáljuk hogy így alakult!De reméljük ránk mostantól nagyszüleidként tekintesz majd.
-Igen...köszönök mindent!-mondta komolyan Seth és megölelte az öregeket.
Én is elköszöntem és becsuktam a kocsi ajtaját.Ugyanúgy Andrew mellett ültem és fejemet a vállára hajtottam.Ő azonnal megérezte a félelmemet és megfogta a kezem.
-Ne félj...minden rendben lesz!
-Biztos vagy benne?-néztem fel rá-Valaki meg fog halni.Érzem.Vagy apa vagy Seth lesz az...
-Miért halna meg bárki?
-A démon törvény...A bosszú bármire képes.Nálunk ha valaki ilyet tesz veled az nem maradhat megtorlás nélkül.Seth elvesztette az anyját.Apa megölte.De azt még mindig nem tudjuk miért.Sethnek meg kell bosszulnia az anyját.Bárhogyan.És biztos vagyok benne hogy meg akarja ölni azt,aki ezt tette vele...Ez a szokás.A bosszú...-itt elcsuklott a hangom.
Nagyot sóhajtottam,majd remegő hangom csendes sírásba fordult.
-Andrew...-néztem fel rá könnyes szemmel.
-Shhhh...ne félj...melletted vagyok!
Mellkasába fúrtam az arcom és próbáltam megnyugodni.Tudtam hogy meg fogja ölni apát.És nem is sajnáltam volna.Demi lehet a többiekkel?Anya,Rosier,Horn...Ha ők meghaltak nekem is bosszút kell álnom.A saját apámon...
Belegondolni is rossz volt.
-"Nem mindegy már neked?Megöltél két ártatlan embert.Mivel lenne több egy bűnös életét elvenni?"-szólt egy hang hozzám-"Gondolj csak bele.Ahogy folyik a vér a kezeden.Milyen megnyugtató érzés.Egyenesen felszabadító.Szükséged van erre.Csak tanuld meg kontrollálni..."
A kezemet a fülemre tapasztottam,remélve hogy nem hallom tovább.Milyen naiv voltam.A hang nem kintről,hanem a fejemből szólt.
-"...nehogy azokat is megöld,akiket szeretsz.Nehogy elveszítsd a fejed és Andrew lehet a következő...Vagy Seth..."
"Nem hallak,nem hallak..."-kántáltam a fejemben és próbáltam figyelmen kívül hagyni.
"Amugy is mindegy...úgyis meghalnak mégha nem is csinálsz semmit...tudod miért?Mert halandók...halandó az összes..."
-Neeem!-sikoltottam fel és mindenki felém fordította a tekintetét.
-Detka mi a baj?-kérdezte Seth miközben az utat figyelte.
-Semmi...semmi csak egy...csak egy rossz álom...-nyeltem nagyot és összehúztam magam.
Andrew megsejtette hogy valami nem oké és szorosan a karjába zárt.Így aludtam el nemsokára.

Később,amikor Serena felkeltett hogy itt vagyunk,kómásan másztam ki a kocsiból.Andrewnál voltunk és behordtuk a cuccainkat.Seth a kezembe adta a telefont és határozottan parancsolt.
-Hívd anyádat!
Én engedelmeskedtem is és remegő kézzel kerestem ki anya számát.A többiek megfeszülve figyeltek és hallgatták mi történik.Serena és Bonnie aggódva álltak mellettem és nézték a telefont.A fiúk a kanpén ültek és némelyikük talán kicsit remegett is.Amikor megtaláltam anya számát hívni kezdtem.A telefon majd' kiesett a kezemből,de hirtelen Serena fogta meg a kezem a telefonnal együtt és a szemebe nézett.Egy pillantásából kivettem hogy azt üzeni,ne aggódjak,maradjak higgadt.Én aprót bólintottam,és a fülemhez emeltem a telefont.Sokáig kicsöngött mire végre felvette valaki.
-Deathlyn...-hallatszott egy hang,de nem az anyáé volt.
-Hol van az anyám?
-Itthon van...a pincében...
-Mit művelsz vele?
Nem érkezett válasz.
-Hagyd az anyámat,nem elég hogy Sethtét elvetted?Tudunk mindenről.Lilithről,a gyilkosságról és a házról.Tudom hogy Seth a testvérem-üvöltöttem magamból kikelve.
-Jaj jaj Deathlyn.Kicsi,naiv Deathlyn.Nem is sejted mennyi mindent nem tudsz még...Ha akarod az anyádat és a testvéreidet,akkor gyere és vedd el!
Rámcsapta a telefont,amit én dühömben azonnal földhöz vágtam.Az hatalmasat csattant a földön és szilánkokra tört.A bosszúvágy égett bennem.A szemeim lángoltak,a fogamon már éreztem a lecsorgó vér ízét.Felnéztem a többiekre és eltorzult hangon üvöltöttem.
-Most elmegyünk,és megöljük az apámat...

Sziasztok démonkáim!
Itt is lenne a következő rész,amivel tudom,megint késtem.De itt a nyár,ahogy időm engedi zúdítom majd a nyakatokba az új részeket.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!
Találkozunk legközelebb!

PEACE out!💙