BNHA - Oneshots [KÉRÉSEK ZÁRVA]

Egy esküvő

Kirishima X Reader

Basszamegnincsmasnev kérésére

– Bevallhatod, hogy nem megy...

– Kussolj már! Deku még mindig rosszabb!

– Haver, (Név) csak segíteni akar...

– Jó! De akkor ajánlom, hogy rendesen megkösd ezt a szart!

(Név) nevetve kibontotta azt a borzalmas csomót, amivé Katsuki a nyakkendőjét változtatta, és újrakötötte. A szőke morcosan lehunyta a szemeit, az állát felfelé szegezte.

– Nem értem, miért nem volt elég a hivatalban szarakodni.

– Midoriya anyukája meg is ölt volna! Meg ha jobban végiggondolom, a te anyád sem kímélt volna titeket – kuncogott Eijiro.

– Hidd el, csodálatos esküvő lesz. Meg fogja érni ez a lagzi – helyeselt (Név). – Olyan kis cukik vagytok együtt, persze hogy szeretnénk ilyen fényképeket is.

Eijiro Katsukihoz hasonlóan öltönyben feszített, (Név) pedig egy halványsárga koktélruhát viselt, mint a volt A osztály összes többi nőtagja. Habár ő volt az egyetlen, aki a menyasszony helyett Katsukit csinosítgatta.

A kirobbanó hős egy éve jegyezte el Izukut, aki egyből igent mondott neki. S most végre eljött a verőfényes, meleg, kora őszi szombat, ami során összekötik az életüket.

Mikor végre elkészültek, Ei az oltárhoz ment Katsukival, hiszen ő volt a tanúja, (Név) pedig a vendégek közt az első sorban foglalt helyet.

A szertartás meseszép volt. Izuku úgy tündökölt hófehér öltönyében, mint egy angyal. A hajába fűzött fehér virágok Ochako ötletei voltak, s tökéletesen kiegészítették az amúgy is hibátlan öltözéket. Mikor kimondták a boldogító igent, s elcsattant az első csók, (Név) együtt éljenzett a tömeggel.

Az osztályukból mindenki eljött, de ott voltak Katsuki, (Név) és Ei közeli munkatársai is, Todoroki két testvére, és persze az ifjú pár hozzátartozói.

– Figyelem, idióták! – harsogta Katsuki, miután mindenki kigratulálta magát. – Megy a gazköteg!

Izuku ezen egy jót derült, majd a One For All-t használva az égig hajította a csokrát. Mindenki várakozva várta, hogy a virágok visszataláljanak a Föld légkörébe, a nők pedig egymást lökdösve próbáltak helyezkedni.

– Te nem akarod elkapni? – kérdezte Eijiro (Név)-et, aki a szemét árnyékolva figyelte a lobogó szalagok útját.

– Ugyan, minek? Hisz így is, úgy is össze fogunk házasodni.

– Nincs kedved megviccelni a többieket? – kacsintott rá a jegyese, mire (Név) csintalanul elvigyorodott.

– Ugorj érte, te idióta – morogta Bakugo, ahogy melléjük lépett.

(Név)-nek nem kellett kétszer mondani; felröppent a magasba, és esés közben elkapta a fehér rózsákat. Mire ismét talajt fogott, Katsuki már betegre röhögte magát a háborgó szingliken.

– Tessék – mutatta fel (Név) a csokrot. – Most már mindenki boldog?

– Teljes mértékben – ölelte meg Eijiro. – Katsu, mikor lesz végre kaja? Éhen halok!

Azzal szerelme kezét megfogva megindult Izuku és Katsuki után, akik ha nem figyeltek volna rájuk, biztos beütemezték volna a buli elejére a nászéjszakát.