BNHA - Oneshots [KÉRÉSEK ZÁRVA]

Költözzünk

Katsuki X Deku X Reader

zuzu0524 kérésére

Figyelmeztetések: OT3

Az őszi esték addig romantikusak, amíg meg nem jön a november, s be nem köszönt a fagy.

A rideg, szeles éjszakában támolygó alak reszketve ment előre. (H/sz) haja csapzottan ölelte körbe arcát, tompa szemében már csak az utcalámpák fénye ragyogott melegen.

(Név) kezeiben egy-egy bőrönddel, fekete dzsekijében rótta a néptelen utcákat. Emlékezett rá, hogy Katsukiék laknak hozzá közelebb, így a kertváros felé indult, a város gazdagabb negyedébe.

Átszaladt a főúton, s negyed óra múlva elérte az utcát, ahol a Bakugo rezidencia állt. Mikor csengetett, az ujja odatapadt a csengő jeges gombjához. Mindene átfagyott, egész testében remegett.

Pár másodperc múlva nyílt az ajtó, s Katsuki rohant oda a kapuhoz.

– Mi az isten, (Név)?! – rivallt rá a lányra, de rögtön elnémult, mikor közelebbről is meglátta.

Rámeredt a bőröndökre, majd a lány kivörösödött arcára, amire ráfagytak a könnyek.

– Mi történt? – hebegte, és kinyitotta a kovácsoltvas kaput.

(Név) erre keservesen felnyögött, és Katsuki karjába zuhant, akár egy rongybaba. Felszínesen vette a levegőt, a barátja megrezzent a teste jéghideg merevségére.

– Édes faszom! – káromkodott Katsuki, és berángatta (Név)-et a házba. – Anya!

– Tíz éve nem hívsz így, mi ütött beléd, fiam? – mordult rá Mitsuki a konyhából.

– (Név) beesett a kapu elé két bőrönddel, szarrá fagyva!

– Micsoda?!

Mitsuki az edényfogó kesztyűt is magán felejtette, úgy futott ki az előszobába. Ahogy megpillantotta a félájult lányt Katsuki karjában, rögtön a földre rázta a kesztyűjét és a komódra dobta a kötényét.

– Apáddal hozzátok be a holmijait – utasította a fiát, és átvette tőle (Név)-et.

A fiatal látszólag semmit nem fogott fel a körülötte történő dolgokból.

– Hé, Masaru, segíts Katsukinak! – szólt át a nappaliba Mitsuki.

Katsuki az apjával bevitte a bőröndöket, majd azonnal telefonált Izukunak.