BNHA - Oneshots [KÉRÉSEK ZÁRVA]

Szokatlan kapcsolat - 2

Figyelmeztetések: +18-as yaoi, szadizmus, mazochizmus

GYEREKEK KÖNYÖRGÖM, AKI NEM BÍRJA AZ ILYET, AZ SEMMIKÉPP NE OLVASSA EL!!!

Köszi

Előrehozott, Dudely_6666 kérésére

A Bakugo ház a család két legidősebb tagjának távolléte miatt csendesnek számított. Mitsuki nem veszett össze Katsukival, most valahol egy másik városban civakodott egy szerinte szabálytalan motorossal, esetleg valaki udvariatlanul szólt hozzá és a férjéhez. Sose lehetett tudni, csupán annyi volt biztos, hogy szokásához híven ott is mindenkibe belekötött.

Tehát, a ház csendesebbnek tűnt, csupán Denki nyögései hallatszottak. Katsuki szobájában lehetett a legjobban hallani őket, ahol a két szerelmes megünnepelte az otthoni egyedüllétet és Katsuki születésnapját.

Denki hevesen nyögdécselt Katsuki alatt, aki ajkaival és fogaival folyamatosan lejjebb vándorolva hagyta a testén ottlétének és birtoklási vágyának nyomait.

Kaminari általában ilyenkor szorosan átkarolta szerelmét, és finom karmolásnyomokat hagyott a hátán, de ez nem a mai nap volt. A csuklóit az ágy fejtámlájához fogó kötél nem hagyott neki sok mozgásteret, így csak a fejét hátravetve élvezte a kiszolgáltatottságot, és Katsuki egyre fájdalmasabb és hevesebb megnyilvánulásait a bőrén.

Mikor Bakugo erősen megszívta vagy harapta az érzékenyebb pontokat a testén, hangosabban adta tudtára, hogy élvezi, amit csinál.

– Ez tetszik, mi, te perverz kis ribanc? – morogta a fülébe Katsuki, miután belemélyesztette a fogait.

Denki felhúzta a lábát, és finoman megrúgta a szőkét.

– Ezerszer megmondtam, hogy ne hívj így, Katsu – sziszegte –, mert nem vagyok az!

Ezzel úgy tűnt, cseppet kihúzta a gyufát, mert a következő pillanatban magában érezte Bakugo két ujját is. Felnyögött a hirtelen érzésre, de megszokni sem volt ideje, Katsuki rögtön ollózni kezdett benne.

– Tudtommal – kezdte Katsuki – ez az én napom – itt hozzáadott egy harmadik ujjat is – és azt csinálok, amit akarok. Ribanc.

Kegyetlen gúnnyal nyomta meg a szót.

Denkinek a könnye is folyt, ahogy Katsuki egyre gyorsított a tempón, nem érdekelve, hogy mennyire fáj neki ez a sebesség. Szakadatlanul törtek fel belőle a sóhajok és nyögések; mikor Bakugo ujjai eltalálták a gyenge pontjait, még fel is sikkantott.

Érezte, hogy egyre közelebb jár a csúcshoz, ám pont az oly sóvárogva várt megkönnyebbülés előtt Katsuki hirtelen megállt, és kihúzta belőle az ujjait. Denki zavaros tekintettel nézett rá.