Hulla jó Srác (Befejezett)

Derült égből féknyom

Caspar.
Tényleg kedveltem Ambert. De nem biztos, hogy úgy éreztem iránta, ahogy ő én irántam. Egyáltalán nem akarok barátnőt. De nem tudok ellenállni, az új külsőjének sem. Az agyam persze azt mondja, hogy ne használjam ki. Pont most a legjobban sebezhető. Egy ilyen incidens után... De a szívem, a temérdek alkohol a véremben és a legjobb haverom a nadrágomban csak nem enged az agyam tíltásainak. Sőt, minél többször érzem Amber puha ajkát, annál többet akarok.
Pár perc után ő szakította meg a csókunkat.
- Haza akarok menni.- mondta egyszerűen.
- Oké. Kihoznom a cuccai kat, és hazaviszlek.- indultam befelé, de visszafordultak az ajtónál. - Kibírod nélkülem 2 teljes percig?- kérdeztem gúnyosan. Mikor megindult dühösen felém, gyorsan beslisszantam.
Niki ott ült ahol hagytam. Ó a Francba!!
- Figyelj, nekem már nincs kedvem nőtt lenni. Lelépek.- vettem fel a kabátomat.
- jó. Mehetek én is veled?- dördölze magát hozzám.
- Most nem igazán van kedvem hozzá- mondtam unottan. - Majd máskor. - rázták le.
A tömegben megkerestem Kirát. Amikor pedig megtaláltam, láttam rajta hogy nem túl boldog.
- Mi történt- kérdeztem.
- Valaki összeverte Donovent a fiú mosdóban, és minden tanár most őt ápolgatja. - felelte duzzogva. Valamiért nem értem mi a baja ezzel. Felvont szemöldökkel kérdeztem meg tőle, hogy:- Minek kivel kellene foglalkozni, és melyik tanárnak?
- Ajj, hadjuk.- zárta le.
- Oké, hé higyelj, én lelépek! És Amber is haza szeretne menni, úgyhogy viszem a cuccait.- tájékoztattam.
Ó- nézett rám póker arccal- hát jól.- mosolyodott el, és a mosolya egyre csak szélesebb lett.- csak nehogy véletlenül ingatlant tévesszetek, és egy hotel szobába kössetek ki.. VÉLETLENÜL - Hangsúlyozta ki.
A szemem forgatva hagytam ott. Összeszedtem a cuccait, és siettem is elfelé.
Kint felsegítettem Am-re a dzsekijét és hívtam egy taxit.
-Figyelj, szerintem.menjünk át a másik oldalra legalább, mert összekeparták azt a rohadékot.
- úr isten! - esett pánikba - most meg fogunk halni, mindent elmond, és a szüleim meg fognak ölni és..- itt a kezemet a szájára tapasztottam. - Nyugi. Nem mernem semmit mondani. Ő volt erőszakos. Ezt én tanúsítson neked. És ha valamit rám akarna lenni, nyugodtan pereljen csak be. Az ország legjobb üdvédje a nagybátyám. A felesége pedig bírónő.- nyugtázták meg Ambert, aki mindez hallatán marha vicces fejjel nézett rám. Ettől el is nevettem magam. Megfogták a kezét és megindultak vele a zebra felé,
- Oké, te valami Keresztapa filmben élsz, vagy mi? Az életed olyan mint egy kibaszott film! - háborgott Am.- Az apád egy kimondhatatlanúl híres zenész. És nem is akármilyen. Nagyon jó!!. Sőt!, Az anyukád egy Világhírű divattervező- itt belevágtam a szavába,
- á.. inkább csak fehérneműket tervez
- de akkor is!! És mindjárt még kiderül, hogy a Keresztapában a keresztapa a te keresztapád.
Olyan nevetőgörcs jött rám.- Nem hiszem hogy akár, Don Corleone, vagy Al Pacino rokonom lenne., De ha az, mindenképp felkeresem. - röhögtem.
- de ez nem vicces.... - nevetett Amber is.
Ekkor hírtelen kűrt és fékcsikorgás hangja zengte be a csendesebb környéket. Oldalra fordítva a fejem két vakító fényszórók láttam.
Oldalra löktem Ambert és ettől fogva nem emlékszem semmire.