Hulla jó Srác (Befejezett)

Nyugalmi állapot.

Caspar.
A padlón ültem és a Wall Street farkasát olvastam. Bár inkább csak néztem a sorokat.
És amikor hallottam, h nyílik az ajtó reménykedtem hogy nem apa, vagy anya az.
- Mivan gyökér?- dugta be a fejét a nővérem. Azonnal megkönnyebbültem és elmosolyodtam. - hallom nosztalgia zenélgetsz. Vagy zenélgettél.
- Csak ideges lettem. De már jobb. - magyarázzam, majd vissza fordultam a könyvhöz.
- Persze. - Kira ledobta magát az ágyamra. - Nem kell bezárkóznod. - továbbra sem figyeltem rá. - figyu... - jött oda hozzám, és velem szemben leült a padlóra. - Na vagy rezelve. Ez teljesen érthető! Pár nap és megnősüsz öcsém! Ez nagyon klassz és ilyesztő is. De figyu.. ha le akarod mondani, vagy tolni egy kicsit a dátumon én azt is megértem. Sőt szerintem Amber is lazább lenne.
- Mondott neked valami? - kérdeztem még jobban aggódva
- Jaj dehogy. Csak látom rajta hogy ő is ki van. Idegesek vagytok, de ez normális. Sőt. Én is ideges vagyok.
- Te?
- Jaaa, mert nem akarom hogy rosszul döntsenek, vagy kényszernek érezzétek a dolgot.
- Én tényleg el akarom venni Ambert. Csak Félek. Hogy minden rendben menjen. De nem csak a ceremónián, hanem amúgy is.. az életben.
- úgy érted a közös életetekben.
- Igen. Mert a feleségem lesz.- mondtam ki. Ezt kimondva könnyűség töltött el.
- Bizony. És hidd el. Minden oké lesz! Megígérem. Csak.. Kérhetek valamit? - kérdezte. Aggódva figyeltem
- Neked bármit!
- Ne bántad  meg jó. Nem akarok és nem is tudnék választani köztetek. Vagyis.. Nyilván téged választalak. De ismersz.- mondta
- igen. ismerlek. Épp ezért tudom, hogy nem biztos hogy engem választanál, ha jogosan lenne az én hibám.
- Szeretlek tesó.- mondta
- Én is. Tesó. - öleltem meg.- Örülök, hogy van egy tesóm. Szeretlek. - eltolták egy kicsit - Figyu..
- HM?
- Soha ne hagyj el. Ígérd meg!
- Soha nem hagylak el! Nem tudnám ezt megtenni. Sem veled sem magammal. - mondta Kira  - De te is ígérd meg, hogy velem maradsz! És nem hagysz el!
- ígérem! - mondtam és oda tartottam a kisujjam. - Megfogadni, hogy mindig számíthatsz rám, bármi történjék. Mindig vissza jövök hozzád.- mondtam lágyan.Kira rákulcsolta a kisujját az enyémre.
- Soha nem megyek sehová! Mindig itt vagyok veled. Számíthatsz rám. - mondta utolsónak, és teljes erőből szétrántottuk aj ujjunkat.
Majd egyszerre szisszentünk fel.
- Nem most kellene eltörni az ujjunkat.- nevettünk fel egyszerre
- Küldjem be Ambert?
- az jó lenne. Át kell beszélnem még vele az ülésrendet, mert Matt és Alexa szétmentek.
- Oké. Akkor küldöm- hagyta el a szobámat.