Caspar.
Két héttel a diploma után.- Most komolyan, mi bajod van? - rontott be a szobába Kira.
- Neked mi bajod van? Hajnali.. - kerestem a telefonomat.. - hajnali......dél van. - felyeztem be a mondatot, kissé megilletődve. -Mivan ha meztelen vagyok? - háborodtak fel.
- Nagy cucc..- rázta le.. és lehuppant mellém.
- Most komolyan! Mi a fene bajod van? Két hete kerülsz. Tudod mennyire szarul érzem magam?
N.mondtam semmit, csak vállat vontam.
- Az a bajod, hogy ... Nem tudom! Mi van????- unszolt
- Az a baj, hogy Jordan arra nem vette a fáradtságot, hogy legalább engem megkérdezzen! De nem hogy engem, legalább apát! - akadtam ki.
- Mi van? Dehát apa tudott róla.
- Igen én is tudtam róla, de nem kérte meg tőlünk a kezed.!
- Te sem kérted meg Amber apukájától Am kezét..- ott a pont, de az más volt.
- Az nem ugyan az. Utólag, amikor már biztos volt, komolyan elbeszélgettünk egymással.
- Tudod mit, - kezdte
- Mit?- fordultam hozzá unottan
- Megígérem, hogy addig nem megyek férjhez, amíg meg nem kérik a kezem tőled!
- Komolyan?- mosolyogtam el
- Ja, naná!
-Így görbűlj meg?- mutattam felé a kisujjam teljesen begörbítve,
- Ahogy akarod tesó, - mondta majd a salyát kisujját az enyémre kúlcsolta és hogy meg pecsételjük a ' fogadalmat' , teljes erőből szétrántottuk a kezünkek.
- Aaaahhh... Ez mindig baromira fáj!- szisszent fel Kira
- Miért is csináljuk mi ezt? - kérdeztem a kezem tátva
- Mert nincs jobb dolgunk?- kérdezett vissza.
- De tudod.. Minél jobban fáj, annál erősebb az ígéret.
- Ez baromság! Minélj jobban fáj, annál hamarabb meg el a kedvem az egésztől! - nyavalyogta.
- Jó akkor majd kitaláljuk valami mássat.
Valahogy zöld ágra kell vergődni. Mondjuk mi eddig még csak vergődünk.
-Keressük meg a jövendőbelimet!- Mondom.
- Ó nem! Szó sem lehet róla. Te csak foglald el magad, mi pedig megyünk esküvői ruhát nézni!.
- Az is egy baromság, h nélkülem mentek.
- Nem lesz Drámai, hogy meglátod majd át esküvő napján egy gyönyörű fehér ruhában, normális kinézettel?
- ha így mondod hülyén hangzik.
- Ahhj, .. - csak legyintett aztán kiment.
- Akkor ... - Tűnődtem el. - együnk valamit.
YOU ARE READING
Hulla jó Srác (Befejezett)
Teen FictionVoltál már úgy hogy olyat szerettél meg, akivel nem tudsz élni, de nélküle sem? Nem? Akkor ezt figyled! Amber Agreste vagyok. Mindig is az egyszerű dolgog érdekeltek. Úgy gondoltam gyorsan elvégzem a sulit, aztán dolgozom, férjhez megyek, lesz két g...