Hulla jó Srác (Befejezett)

Mindvégig veled.

Amber.
Egy hete vagyok boldog házas asszony. És ettől nagyobb boldogság nincs!
- Am, gyere már! Pakolnunk kell!! - jött be utánam Caspar a szobába nevetve. - Vár Havai!
- Igen tudom. Máris megyek, csak írtam Korának, hogy beugrunk még hozzá. - magyarázzam
- Miért nem otthon van? - fűrkészett Caspar.
- Nem. A kunyhóban van. Azt hiszem valami nagy baj van.- mondtam aggódva.
- Miből gondolod?
- Mert ... Nem is tudom. Fura volt amikor felhívtam. Mintha sírt volna. És nagyon szűkszavú volt. Éppen csak motyogott pár dolgot.
- Sírt? - láttam Casparon a zavarodottságot.
4 napot töltöttünk el egy wellness hotelben. Mégis mi az ördög történhetett? - Egyszer nem vagyok mellette és máris a padlón van.- Caspar dühös léptekkel hagyta el a nappalit és a háló helyiségbe ment. Gyorsan utána mentem.
- Most mit csinálsz?
- Szerinted? Összedobom a cuccokat és minél hamarabb a faházba szeretnék menni. - láttam, hogy nagyon zaklatott. Tudta miről van szó. Miért nem mondja el? - Jobb ha te is nekiállsz. - tanácsolta.
- Jó- mondtam halkan.

Hamarosan a kocsiba pakolták a cuccainkat. Én az anyós ülésen vártam, hogy Caspar mindent elrendezzen. Aggódtam érte. Ám amikor beüllt mellém már nem láttam rajta nyomát sem a zavartságot, vagy idegességet.
- Jól vagy? Minden rendben?- kérdeztem
- Persze, ne aggódj - felelte és a kezemet az ajkához elemzés és megpuszílta a kézfejem.- Ha el akarunk érni mindenhová akkor jobb ha indulunk. - nevetett fel.
Kb 20 perce voltunk úton, amikor eszembe jutottak a pappirok.
- mikor kell elérnünk a repülőt? - kérdeztem, miközben a táskámban matattam.
- pffu, hát... - töprengett. - ha jól emlékszem este 11kor indul a repülő. Szóval, vagy 10re legyünk kint. Mi a frászt matatsz?
- Ajjj nem találom az útleveleket. Vagyis csak a tiédet. - pontosítottam
-Tudooom. Az enyém anya táskájában maradt. De oda adta Kiranak, Kira pedig elbodta volna a reptérre. Le volt zsírozva minden.
- Mi van veled? - fakadtam ki
- Mi..miért? Mi van velem?- nézett rám furán
- Túl jó kedved van.
- Baj ha jó a kedvem?
- Nem, nem így értettem, kérlek ne forgasd ki a szavaimat. Csak.. az előbb nem voltál a toppon.- magyaráztam.
- Igen mert..- kezdte. - ideges lettem. De már minden rendben.- mosolygott rám. - hallgassunk egy kis zenét? Szerintem kellene - mondta és bekapcsolta a rádiót. Neee...
- Komolyan? Pont ez a zene megy.. - nevettem fel. - Ez összeesküvés? Te tudtad? - kérdeztem Caspart vallatóan.
Boy epic - Trust
- Eskü nem tudtam. - nevetett fel.
- Te jó ég! Emlékszel? Pár hónappal ezelőtt Kira ránk nyitott miközben... ágytornáztunk.- visítottam.
- Igen... Pár nappal később pedig a kezembe nyomta a piros pendrive- ot. Azóta van sex palylistünk.
- Istenem annyira szégyenem még mindig magam- eltakartam az arcomat, hogy ne lássa az arcomon a pírt.
- Ugyan..- kezével magához húzott és puszit nyomott a homlokomra. - Az csak egyszer volt. Gondolj bele, hányszor hallotta napközben azt a zenelistát.
Úr Isten! Ez eszembe sem jutott soha!.
- Jézusom!!!- sikoltottam fel. - Ezt most miért mondtad el.???
Caspar hangosan felnevetett aztán két kézzel megragadta a kormányt, majd gyorsított.
- Tudod.. - tűnődtem el - ... Annyira .. el sem tudom hinni, hogy ez tényleg igaz. Veled. Boldog vagyok! Miattad. És - nevettem el magam - tudod én arra gondoltam - Caspar itt már furán nézett rám, amitől még jobban nevezném kellett - Jó csak annyi, hogy ebben a kocsiban még nem is csináltunk... Semmit.- felyeztem be, majd a férjemet sandítottam visszafojtott vigyorral.
Casparnak a plafonig szaladt a szemöldöke, az állát pedig a csomagtartónál hagyta el.
- Te szexelni akarsz a kocsiban? - kérdezte hitetlenkedve
- Neeem - fordultam az ablakot gyorsan. - Én nem ezt mondtam. Csak úgy eszembe jutott.
- Nem kell aggódnod, keresek egy nyugodt helyet.
Na most kezdtem el aggódni. Izgatott aggódás.

Miután Caspar elmulasztotta az aggódásomat egy kihalt, puszta helyen tobábbentünk és csakhamar a faház előtt parkoltunk le.
- Hívjam fel?
- Már írtam neki, hogy nyissa ki a kaput- mondta.
Pár perccel később a sógornőm Stitch-nek öltözve nyitott ajtót, egy üveggel a kezében. Amint meglátott bele ivott aztán amikor meglátta a tesóját elbőgte magát.
- Neee, ne sírj miatta.
- Mi a baj szívem?- simítottam meg a hátát.
- Vége....- bömbölte. - nem a..akarok - újra felsírt - nem akarok so..soha többé ...
- Oké nyugodj meg.- mondtam, és elmentem egy pohár vízért.
Caspar bevezette a lányt a konyhába és leültette őt egy fotelbe. A kezébe adtam egy pohár vizet és élveztem tőle azt a löttyöt amit ivott. Nem tudom mit kavart össze, de undorítóan bűzlött mindentől ami alkohol.
- Szóla mi történt?- kérdeztem.
- Az a szemét strici megcsalt engem!- mondta ki végül. Óóó... Basszus.
- Mi van?- hüledeztem.
Casparnak bajlósan össze pillantottunk.
- Elmondod, hogy pontosan mi történt?- kérdezte Cas.
- Az, hogy.. hogy amikor..
- Jó, nyugi..
Kira nagy levegőt vett.
- Amikor átmentem hozzá, hogy megmondjam, hogy elő.. előléptettek, akkor ott volt.. ott az ágyában egy.. egy hosszú hajú szőke lánnyal!!!- szipogta. Kira beletúrt a barna hosszított Kleopátra hajába. Mindig paróka van rajta. Ez is egy. Már kb 2 éve nem láttam a salyát haját. Sőt szerintem csak a fodrászat látta az eredetit.
- Ez gáz. - nyögtem ki. - hogy viseled. És miért nem mondtad korábban? Vagy ez mikor történt?
- Csak pár napja. Nem nagy dolog. Túl leszek rajta. - mondta és felállt. Kiment a helyiségből aztán visszafelé a kezében hozta Cas útlevelét és dobozt.
-Tessék. Itt a cuccod.- adta oda a kis dokumentumot.- Ha nem lennék a fejedet is elhagynád. - szídta.- Sőt! Amilyen trehány vagy még így is el tudod hagyni.
- Héj! Ne engem bánts hanem azt a barom Jordant.
- Igazad van. Bocs.. - szomorúan üllt vissza. - Figyu - nézett ránk. - Ha ott lesztek a tengerparton bulizzatok rendesen! - mosolyodott el.
- Nyugi hugi!- vette lazára a stílust Capsar. - Beállunk majd, mint a klinikai halál.- mondta. Mindketten táncolt szemöldökkel kerestünk Casparra, de aztán elkezdtünk kuncogni.
-Hát rólad ezt el tudom képzelni.. De komolyan érezzétek jól magatokat, míg még szeretitek egymást.
- Ajj ne már. - álltam fel. - gyere te is velünk.
- Persze! Hogy tönkre tegyem a napjaitokat a szűrke kinézetemmel?
- Amúgy nem is rossz ötlet - Mondta Caspar - tarthatnád a gyertyát- Cukkolta, ám ebben a pillanatban mindkét oldalról tarkón csapatuk.- Ti most szövetkeztek ellenem?
- na tünetek el innen - nevetett fel Kira.
A kapuban még egyszer elbúcsúztunk.
- avigyázz magadra, és ne idd azt az undorító löttyöt. Amúgy mi az?- kérdeztem, mert nagyon érdekelt.
- Wishky és Jin, amit felkevertem egy kis energia itallal.
- Ez undorító.- mondtam.
- Tudom. - bólintott.
- Próbálj meg túlélni és ne alkohol mérgezést kapni- ölelte meg Caspar.
- Te meg próbálj meg nem meghalni nélkülem. - szorította magához a tesóját.
- Tudod, hogy nem fog menni.
- Igen. De majd Amber vigyáz rád.- nézett rám Kira. - Nélküle el sem engednélek. Ugye nálad van a jegy és a pappirok?- fordult felém Kira.
- igen. Mindent beraktam. - mosolyogtam rá.
- Akkor menjetek, mert messze a reptér.
- oké - Indult meg Caspar.- Ne légy jó!
- soha!

Beültünk a kocsiba és lassan kihajtottunk a feljáróról. Aztán elhagytuk a házat és a környékét.
Sokáig figyeltem Caspart . Azt ahogyan vezet. Ő végig magyarázott valamiről, de nem is tudom követni a gondolatokat. Csakis arra a boldogságra tudok gondolni, amit megkaptam tőle.
- Figyelsz te rám egyáltalán?- zökkentett ki
- Mi? Ja igen, persze - szedtem össze a gondolataimat.
- Akkor mit mondatm?- basszus...
Ööö.. Gyerünk Amber mondj valamit!!!!!- eröltettem magam.
- Hogy "Figyelsz te rám egyáltalán?" - feleltem. És vigyorogtam rá.
Caspar megcsóválta a fejét és elnevezték magát. Nem tudtam mást figyelni csak a csillogó szemét. Amiben a boldogság csillogott. A kereszteződésbe érve Caspar lelassított. Körülnézett, aztán kiindult.
Észre vette, hogy figyelem és mélyen a szemembe nézett. Átéltünk apillanatot. Éreztem, hogy pont ugyan olyan boldog, mint én. Látta a boldogságot csillogni a szemében. A gödröcskéit figyeltem.
Ki gondolta volna, hogy ez az utolsó pillanat, hogy szerethettem.