Hulla jó Srác (Befejezett)

A Diplomaosztó

Amber.

Ez a nap is eljött. Ettől a naptól kezdve hivatalosan is minden megválltozik. Mindenki megkpta a kis papirkáját. Lement a fotózás. Aztán a buli is.

Fél háromkor Én, Caspar, Kira , Jordan Lexi és Richy a tengerparton ücsörögtünk, tetőtől-talpig kimerülve, csillogva. Néztük a tüzi játékot, ami a part egy másik részéről nekünk szólt.

- Na! - Törte meg Richy a csöndet- Jöhet a Harvard.

Mindannyian elmosolyodtunk.

- Ott is együtt fogtok lakni? - Kérdezte kira cinikusan, de poénkodva. Jót derűltünk rajta, hisz Lexiék szakitottak, de a lakás közös volt.. 

- Nem tervezzük - kezdte Lex. -Ugye? - fordult Rich-hez

- Nem tudom. Tervezzük? Én nem tudom. Nekem mindegy.

- nekem is .. Mármint 

- Igen.. úgy is...

Keresték a szavakat.

- Vagy.. téged zavar, 

.- Nem, de téged igen?

- Nem!

Egymás szavába vágva magyarázkodtak.

- Hisz nem vagyunk már együtt, de attól ez normális nem? - Kérdezte Richy.

- Nem, de a ti esetetekben az  - felyezte be Cas.

Ekkor már mind tudtuk, h össze fognak jönni újra.

Nekem ekkor esett le, hogy nemsokára férjhez megyek.

- De előtte ugye van időtök egy esküvőre? - kérdeztem. És erősebben fogtam Cas kezét.

- Ha nem hivsz is elmegyek .- nevetett fel Kira

- Ezen kii lepődik meg? . - értetlenkedett Jordan.

- Igaz.

- olyan szép ez az este, nem megyünk egy kört a parton?- nézett Jordy Kirára. 

kira megvonta a vállat, Miért is ne. Ti jöttök?

- Neem, mi jól elvagyunk. - Mondtuk mind egyszerre.

Kisidő után, amikor már elég messze voltak, Caspar megszólalt, de a hangjából kivehető volt az aggodalom, a szomorúság és a boldogság is.

- Most veszitettem el a Nővéremet. -  monsta. Éretettem mire gondol, és oda hajoltam, a vállára.

Néhány perc mulva láttuk, hogy Jordy letérdelt Kira előtt aki a megilletődéstől majdnem fenekelt egyet. LoL.

- Ez egy nagyon cuki lánykérés!- szólalt meg Rich rekedt hangon, miközben figyelte a szerelmes párt.
- Ember mi van veled? - cikizem.
- Jajjj olyan kis sérült vagy- ölelte át Lexi fél karral. - Ne sírj, mert akkor én is.
- Én nem sírok!!-  háborodott fel
- Nem szégyen az - nyugtattam meg
- De én nem sírok! - hangsúlyozta
- Haver, adják egy zsepit, - nyújtott felé Cas egy száraz zsepit.
- Mondtam már, hogy nem sírok!!! - dünnyögte idegesen, de a zsepit kikapta Cas kezéből.
- Ez már csak egy ilyen sírós, bulizós nap.- Cukkolta tovább Caspar.
-Mondjuk azt beszéltünk nem lesz dráma, erre arról csevegünk, hogy ki merre megy tovább, és mi lesz vele, mit kezd az életével. - nevetett fel Caspar.

Kira és Jordy hosszú percek után ismét a köreinkbe tértek vissza.
- Uuuuuu, na hadd lássam!!- pattant fel Lex. - Haaaaa! Hát ez valami gyönyörű!
- Huuuuu- hüledeztem - Ez valami bazi nagy! - nevettem fel. És jogosan mert atom nagy kő volt. Legalábbis nekem az.
- Gratulálok nektek!- állt fel RichY
- Nagyon szép.- Fűzte hozzá Caspar röviden, és még csak fel sem nézett, fel sem állt gratulálni.
Óvatosan megrúgtam a karját, mire felnézett. Kira felé biccentettem, aki a vőlegénye kezét fogta, és a gyűrűjét elemezték.
- Hát, igen, nem fehér arany és nem is huszon akárhány karát, - kezdte Jordan
- Nem is mérték volna olyat venni nélkülem!- nevetett fel Kira.
- Hát nem. Egyenlőre Érd be a klasszikus sárga arannyal, és egy középszerű kővel.
- Hogy fog kibírni- ájuldozozt rosszullétet színlelve , mire mind felnézettünk.
- Ja, semmi dráma.- Dörmögte Caspar.
- mi bajod van? - kérdeztem halkan.
- Semmi..