Hulla jó Srác (Befejezett)

.vagyok.

Amber.
Ott álltam szerencsétlenül a falhoz dőlve, és próbáltam feldolgozni, az imént történteket.
Visszamegyek a szétdult ágyakhoz, és visszahúzom a helyükre. Teljesen össze vagyok zavarodva. Ideges vagyok és nem értem mi történt itt pontosan. Nagy nehezen összeszedtem a gondolataimat, és lementem a medencéhez.
- Nolám! Amber! Gyere csobbanj egyet.- Húzott a vízhez Steff.
- Igazából én most Kirát és Lexit keresem- mondtam.
- Á, az előbb Lexi az emeleten volt. Kirát viszont ma még nem láttam. Pedig az ebédlőbe akartunk ma beszélni.
- oké akkor felhívom. És kössz Stef!
- Szívű csajszi!- puszílt meg.
Elővettem a mobilomat, és kikerestem Kira számát
- aha! - szólt bele
Össze húztam a szemem - Hát ez meg miféle köszöntés?
- Ahj, úr isten! Am drága, most kurvára nem tudok beszélni, puszi!- tette le.
Hát ez meg mi a fene volt? Kira nem szokott lerázni. Vagyis így nem. Aztán meg nem sűrűn becéz.
- Srácok!- kiáltották vissza a medencéhez- Beszélnem kellene Patrick tanár úrral. Nem tudjátok hol van? - kérdeztem erősen sejtve a választ.
- Azt hiszem talán láttam már ma reggel, de azóta nem.- mondta egy srác
- Talán a tanárokkal van - mondta egy másik.
- Oké köszi srácok!
Hát persze hogy nem látta senki egyiket sem. Bizonyára most épp azt csinálják amit a felnőttek. Én pedig.. nem.is zavarkodom.
De össze kell szednem őket!.
Miután Lexit a szobába ráncigáltam, írtam üzit Kirinek, hogy jöjjön..Majd.. aztán jött. Majd.
- mi ez a sűrgős ügy? - vágtatot be Kira az ajtón.
Én meg elmeséltem nekik.a dolgokat.
- Szóval ha megyünk a parkba, akkor jól akarok kinézni- fejeztem be a nyafogásomat.
- Akkor tisolj le, és mosd ki a hajad. Még van időnk. Lexi te mész? - kérdezte Kira
- Nem majd csak holnap akarok hajat mosni.
-akkor én már megyek is! - mondtam, és bevonultam a fűrdôbe.
Mire készen lettem már dél is eltelt ezért leszaladtam az ebédlőbe kajáért. És vittem fel a csajoknak is.
- Amúgy mikor is indulunk? - kérdeztem.
- hát,- tűnődött Kira. - majd ha mindenki megkerül. Szerintem kb. 3 körül. Akkor már annyira meleg sincs...- gondolkodtott hangosan.
-És így jól nézek ki?- kérdeztem idegesen.
- Ja! Klasszul nézel ki!- vágytam rá Lex.
- A tesóm helyében én tuti adnálak- mondta Kira lazán
- Adnál?- néztem rá furán
- Ja! Tudod.. - nézett rám fürkészve
- Ööö?????
- tudod... A fiúknál van, hogy "Adnád?Adnám"- mondta
-És ez mit jelent?- kérdezte Lexi
-Hát.. mint amikor én kérdezem azt, hogy neki hagynád azt amit másnak nem? - magyarázta
-Á..-néztem rá- Érzem, h most megvilágosodtam.- mondtam ironizálva
Ezen jót mulattunk.
-Egy kicsit kényelmetlenül érzem magam ebben a pólóban- mondtam feszengve.
- Nem kell. Nagyon jól áll, de ha szeretnéd, hozhatsz egy másikat. Lehet este már hűvös lesz....- tűnődött Kira.
-De fogunk inni nem?- kérdezte Lexi.
Erre elnevezték magam.
-Richy engedi? - néztem rá
- merne ellenkezni?- kérdezett vissza frappánsan.
- Hát szerintem... Ha megiszunk egy kis valamit nem árt. De nekem nem szabad sokat innom, mert Patrick nyakon csap és akkor nézhetek! - panaszolta Kira.
- Jaj hát csak nem bánt. És amúgy is ... Már rég nem.ittunk .- mondtam.- Ezzel nem azt akarom mondani, hogy igyunk, mert na...- magyarázkodtam- én nem akarok senkit a rosszra buzdítani, csak..- kerestem a szavakat.
- Iiiigen peerszeeee- bólogatott Lexi
- Ne is bólogass! Te kezdted.- figyelmeztetem.
- Röviden! - csapott Kira össze - Iszunk!!!!!!!- kiáltott fel magához híven.
Fél háromkor, mire mindenki elkészült és ettünk is, lementünk a bejárathoz, és vártuk azokat akik még nem.tiszteltek meg minket a jelenlétükkel, Tehát vártunk Richi-re, Caspar-ra és Parick-re.
- nem.úgy van, hogy a csajok szoktak késni? - néz rá Kira a talafonjára.
- ahhhjj, mennyit lehet tollászkodni?- türelmetlenkedett Lex.
- Richy már jön- mutattam fel az emeletre.
- Fogadni merek, hogy a drága jó öcsémre kelessz a legtöbbet várni!- mondta Kira és lehuppant a hintaágyra.- Ja, akkor össze cuccoltok Richyvel?- nézett Lexire.
- Most már kezd a dolog biztos lenni, hogy igen.- mosolyodott el.
- Isten hozott köreinkben- mosolygott Kira Richyre.
- Cső csajok!- köszönt - Szia édes!- megkarolta Lexi derekát és megcsókolta.
- Aaaajjj annyira cukik vagytok!- olvadozott- Kira.
Pár perc múlva megérkezett Patrick is.
- Rendben gyerekek én leszek ma a kísérőtök!- mondja jó hangosan.
- Eskü ha le lehetne adni az órádat, én eladnám a francba- duzzogott halkan Kira.
- Ne duzzogj már!- mordult rá a pasi.
- Baj van?- kérdezte meglepve Kira. A tanár nem szólt csak bólintott. Majd elfordult tőle.
- Majd megbeszéljük.., de hol van Cas?- igen ő is így hívta és nagyon jóban voltak. Kira sokatesél róluk.
-biztos valamelyik csaj után kajtat- röhögött fel Richy.
- Oké , én felhívom!- nyomogta idegesen a telefonját Kira. Ki idő múlva beleszólt- Hol a bánatban vagy már? - kiabált bele a kis készülélbe - Oké,. Aha. Igen. Hol?. Minek? Nekem nem kell! Komolyan nem hiszem el, hogy ezt sem lehet rábízni! Nem érdekel. - ezzel a hévvel kinyomta.- oké,- nézett fel ránk mosolyogva. - Induljunk, ő utánunk jön.
Kicsit össze törtem belül. De, majd jön.
3:20kor már ott is voltunk a bejáratnál.
- Uuuuuuuu, - lelkesedett Kira, - először üljünk fel arra ami úgy dobál!- kérlelte a párját
- Biztos, hogy nem!- tílltakozott
- Miért?- szomorkodott el Kira
- Egy, nem hagyom hogy összetörd magad, és ez nektek is meg van tíltva- nézett ránk szigorúan- kettő, nem akarom hogy már az elején ki dobd a taccsot.- nevetett fel.
- jó igaz.
- Figyu menjen mindenki amerre lát, aztán később találkozunk.- Javasolta Richy
- Ez jó, - mondtam. Csak ára nem gondoltam, hogy én így vagy egyedül maradok, vagy kolomc leszek a másik pár nyakán.
- Oké, Am!- Kira megfogta a kezem- te gyere velünk. Kell valaki, aki nem túl öreg, és nem fárad ki hamar.- csacsogta.
- Már elnézést!- kerekedett ki Patrick szeme.
- Tudod édes, - bújt oda Kira- már rég el akartam mondani, hogy úgy mozog az, mint egy öregember- mondta sajnálkozó hangon- de nekem nem számít, én így is veled vagyok!- rakta hozzá bíztatóan.
- aha!- bólogatott a srác- reggel, sőt egész éjjel valahogy, nem volt problémád a mozgásommal- táncolta a szemöldökét.
Én kezdtem furán érezni magam.
- Hát, azóta már máshogy látom a...- kerete Kira a szavakat- a dolgokat- felyeztem be
Majd nem számítva a mozdulatra, Patrick felkapta őt és elkezdett szakadni vele a kukák felé.
Ilyedten kaptam a számhoz. Csak nem löki bele. Nevetve figyeltem ahhogy ' verekednek ', aztán vissza jöttek.
- Akkor, dodzsem?- kérdeztem.
- Akkor dodzsem!- mondták egyszerre.
A kis kocsiban kellemesen elhelyezkedtem. Az egyik oldalára ültem. A másik ülésen a táskám volt. Ügyesen forogtam, és sokszor mentem Kira és Patrick kocsijának. Ők együtt utaztak. Forogtunk jobbra is, és balra is. Aztán amikor megállt, vártam a következő körre. És nem számítottam arra, hogy valaki bepatan mellém, de így történt .
Caspar!- sikítottam rémülten.- Nagyon megilyesztettél! - rivalltam rá.
- Bocsi, - volta meg a vállát, - nem volt tervben, de gondoltam kell egy potyautas- nevetett.-Egyépként, Jó ez a póló !- állapította meg.
- köszönöm.- mondtam zavartan.
Mikor elindultunk Cas átkarolta a vállamat. Ekkor kicsit elpirultam.
- Most menjünk a hullámvasútra!- húzta Kira maga után Patricket.
- Azt hiszem én inkább kihagyom!- mondtam, és inkább hátráltam.
- Ne már!- nézett rám Cas. - jó móka lesz.
- Hát, eléggé magas. Nem szeretném- a szememet a földre szegeztem. Nem akarom, hogy gyávának tartson, de ami sok ..
- Hé,- emelte fel a kezével az állam- nem kell félned.Nem olyan magas, mint tűnik. - bíztatitt.
Nem igazán győzött meg ezzel.
- nem ülünk előre, és nem is foglak kinevezni. Sőt, ha rosszul fogod magad érezni, akkor kérhetsz utána akármit, én megcsinálom- javasolta. Ez már csábítóbb ajánlat...
- Bármit?- kérdeztem
- Akármit. Azt is hogy meztelenül szaladnak végig az egész körzeten!- bolondozott.
- Hát.. nem tudom...- valahogy még nem akaródzott ez nekem..
- Veszek neked utána mindenféle vackot, de ez az utolsó ajánlatom.- mondta, és a kezét nyújtotta. Alaposan elgondolkodtam...
- Ó a francba is, legyen- kiáltották, és elfogadtam a kéznyújtását.

Annyira élveztem, hogy ki sem akartam szállni a gépből. Igaza volt Casparnak.
- Örülök, hogy rávettél,- mondtam neki, és az arcára nyomtam egy puszit.
- ugye milyen klassz volt!!- ugrált Kira.- mennék én újra, de azt hiszem ennyi elég.
- Caspar, hogy boldogulsz a célzással?- kérdezte Pat.
- Jól célzok. Sosem lőttem még mellé!- dicsekedett
- Ezt hőst átvitt értelemben mondtad?- nézett furán Kira, és elnevezték magukat.
- Sosem fogom megérteni, ezt a tesód pillantásokat, - fogta a fejét Patrick.
- Akkor most gondolj bele, hogy amikor a koliban vavInk, szinte mindig ezt csinálják- panaszkodtak.
- Hogy bírod.?- nevetett Patrick.
Nagyon sokat nevettünk. Elmentünk lőni is, és Caspae megmutatta, hogy hogyan tudok célozni. Casparnak elég jól ment, de Patrick ügyesebb volt.
- a katonaságnál sokat elvártak- magyarázta.
Aztán mindenkinek leesett az álla, amikor Kira minden kis játék figurát eltalált, még azt is mai mozgott. A legnagyobb nyereményt kapta. Egy pandás pizsamát.
- Ezt hogy?... Vagy...- kereste Patrick a szavakat.
Kira csak vállat vont.
- Sokat voltam egyedül otthon. Apa meg szereti a késeket meg a puskákat...
Hát óra volt amikor végre kijöttünk.
- Alig állok a lábamon, - szisszent fel Lexi.
- Én soha többé nem megyek fel arra a pörgős akármira- szörnyűlködött Richy.
Mielőtt hazamentünk volna elmentünk egy boltba, ahol vettünk piát. Sokat. Legalábbis nekünk sok volt.
- hol van erre egy nyugodt hel?- gondolkodtott Lexi
- Menjünk a medencéhez- Javasolta Kira.
- Nem.ott bárki megláthat!- mondta Pat.
- Igaz. Akkor van itt egy szabadpark - mutatott Cas a GPSre.
- akkor oda megyünk.- mondtam.
Mire kiértünk oda, már  egy üveg martini és egy uveg bor  üres volt.
- Uuu- állított meg Kira, - Álljatokeg egymás melet, csinálok egy képet.
És a kép, bár homályos lett, mégis ez az elsô közös képem Casparral, és imádom.
Ekkor még minden jó volt. Úgy gondoltam itt Vagyok boldog....