Hulla jó Srác (Befejezett)

Fájdalmas beszélgetés.

Amber.
Reggel mikor felébredtem baromira fájt a fejem. Este Kira üzent, hogy szeretne beszélni velem. Emiatt pedig egész este forgolódtam.
Annyira ideges voltam, hogy legalább 20x mentem ki a mosdóba. Járkáltam, bementem a konyhába, lementem a nevelő nőhöz aki feltessékelt aludni.. Haha, marha vicces amikor azon vagyok hogy aludjak ,de egyszerűen nem megy!
Végül 3:30 körül volt amikor elaludtam, és 7 előtt nem sokkal kinyitottam a szemem.
Kirával 2 kor talizok . Az majd 7 óra hossza.
Reggel lementem reggelizni a koli melletti kis kávézóba. Aztán elmentem zuhanyozni. Kimostam a hajam, és a forró víz kellemesen ellazított.  Aztán kifésültem a hajam, megszárítottam, fel öltöztem és elkezdtem nézni egy filmet. Még így is csak dél volt. Gondoltam körbenézek, hátha van valaki a koliba, de vagy aludtak még, vagy már nem voltak itthon a fiatalok. Vagy még nem voltak itthon!
Aztán amikor épp nyitottam az ajtókat, hogy bemegyek a szobámba, találkoztam Max Donovennel. Kicsit megremegett a gyomrom, és idegesség fogott el.
- Szia! - Köszönt - Figyu nem akarok semmit sem, és feltartani sem, csak bocsánatot akarok kérni. Nem voltam már teljesen józan. Szóval, sajnálom ami történt.- mondta és továbbment, még mielőtt mármint válaszolhattam volna.
Végül csak eltelt az idő, és már mentem is a kávézóba,  a Coffee Gardenbe.
Mikor megérkeztem Kira már ott volt.
- szia,- állt fel és egy puszival üdvözölt. Hát igen. Kira az ellenségeivel szemben is mindig kimutatja a kellő tiszteletet.
-Szia. Beszélni akartál.- foglaltam helyet.
- Igen. És rendeltem neked forró csokit ha nem baj
- Nem ugyan ..- mosolyodtam el.- Hogy van Caspar?- kérdeztem.
- Már felébredt, és szinte kutya baja sincs már. Jár fizioterápiára, hogy megerősödjön. Ma pedig bementek hozzá páran. Lexi is itt van. Nemrég jött.- mondta
- igen már a koliba is benézett. Aztán sietett, mert Richi el volt.- Annak pedig nagyon örülök hogy Caspar jól van.- könnyebbültem meg.
- Apropó Caspar.. ha már említetted, akkor a lényegre térek. - Fonta össze a karját. - Nem azért hívtalak ide, mert változott a véleményem, hanem azért, mert ő kért meg rá. Ő szerette volna,hogy béküljünk ki. Ez neki fontos nem nekem. De ha ő nem haragszik rád akkor én sem akarok rosszban lenni. De azt elvárom, hogy tartsd magad távol tőle!- mondta kedvesen, de határozottan. - Nos ennyit szerettem volna mondani. - állt fel.- Most pedig ne haragudj de engem várnak, szóval mennem kell. És erre a vendégem vagy.- Mosolygott rám, de nem azzal a kedves mosolyával hanem inkább kötelességtudó mosoly volt.
Én pedig ott ültem még kb egy óra hosszát a kávézóban és próbáltam megemészteni a történteket.
Ironikus hogy pont akkor történik mindez, mikor kezdek megszeretni valakit.
Lehet jobb lenne tényleg távol maradni Caspartol. De ez sok fájdalommal fog járni. Legalábbis részemről.
Miközben mentem hazafele és elgondolkodtam a történteken bementem egy üzletbe ahol vettem egy doboz cigarettát és egy öngyújtót. Még soha nem dohányoztam és nem terveztem rászokni. De most úgy éreztem hogy igazán elszívnnék egy szál cigit.