Hulla jó Srác (Befejezett)

Nyolc héttel később.

Amber.
Az ember azt gondolná, hogy ha minden rossz, már semmi nem lesz jobb. Aztán kap egy esélyt amit ha megragad hirtelen olyan boldog lesz az élete, hogy el is felejti a rosszat.
Április vége. Péntek este van. Itt ülök egy pizzázóban a barátaimmal és a pasimmal és nem lehetnék boldogabb. Minden jól alakult. Lexi és Richi azóta is együtt vannak, és lehet szeptembertől összeköltöznek. Kira és Patrick tanár úr csak összejött, és persze nem hivatalosan, erről csak mi tudunk. De ők is boldogok. Aztán itt van nekem Rony. Az én észbontó pasim. Mindent megtesz értem. Egyszerűen csodás hónap van a hátam mögött.
- El tudjátok hinni, hogy nemsokára vége ennek az évnek? - kérdezte Richi
- Végre megszabadulok attól a kurvától!- hálálkodott Lexi
- Bocs de a kitől?- nézett körbe furán Patrick. Mi azonban egyszerre találtuk érdekesebbek a mindent, minthogy feleljünk.
- Ó.. ümm. Szivem- fordult hozzá Kira - Tudod, a tanárainkat elnevezzük.És..- próbálkozott
- ó.. oké- nevetett fel Patrick.- Figyu miattam ne fogjátok vissza magatokat. És ki az illető akitől megszabadulnál?- kérdezte kedvesen Patrick Lexitől.
- Hát.. - nézett rá Lexi Kirára, aki mosolyogva bólintott. - A kémia tanár az aki nem lesz soha a barátnőm. - nevetett kínosan.
- Hmm. - húzta el a száját Patrick - Azt a szipírtyót én sem csípem. - Dőlt hátra a székében, és belekortyolt a whiskyjébe. - Na és engem- fogta meg Kira kezét- Engem hogy hívtok?
- Kira néha úgy emleget, hogy ' Ó az a mocskos rohadék'  - mondtam, de azért féltem a reakciójától. Bár lehet nem kellett volna. Patrick felnevetett és megcsókolta Kira kezét. Kira reakcióra azonban felhősebb volt.
Lehet tőle kelessz tartanom ha haza megyünk.
- Nem, de komolyan- nézett ránk.
- Én 'Faszfejnek' szólítanak - közölte Richi.- Csak nem fog kijönni a jegyem irodalomból.- bosszankodott.
- Richi, ha írnál egy esszét magadtól meglenne a jegyed.- vágta hozzá Kira.
- Ebben igaza van- bólintott egyetértő Lexi
- Hé! Neked velem kéne lenned- kérte ki Richi.
- És mit terveztek a nyárra? Akkor gondolom nem maradtok a koliban, hanem hazamentek. Terveztek találkozni egymással?- kérdezte Patrick.
Ezen mindenki elgondolkodott. Annyira belemerültünk már abba, hogy itt vagyunk egymásnak, hogy nekem eszembe sem jutott az, hogy a nyáron szétszóródott a banda.
- Nos én itt lakom a városban, de mindenképp ellátogatott majd Lexihez. És remélem majd a szülei belemennek abba hogy együtt lakjunk.
- 17 évesen? Kizártnak tartom - mondta Rony
- Tesó! Én szeptemberben 18 leszek.- Tárta szét a karját Rich.
- De Lexi jövő ilyenkor lesz még csak 18.- mondtam eltűnődve.
- Basszus tökre elvettétek a jó kedvem- panaszolták Kira. - körbe vagyok véve gyászhuszárokkal!  Szerintem fejezzük be a kaját és menjünk el egy vidámparkba.! - vetette fel az ötletet.
- Jó volna, de nekem holnap állás interjúm lesz - Mondta mellettem Rony.
- Basszu el is felejtettem. Akkor szerintem mi menjünk is. Nem akarom hogy fáradt legyél holnap.- mondtam neki és gyorsan kezdtem össze szedni a batyumat.
- ugyan már, maradjatok még egy kicsit.- marasztalta Lexi. - bőven lesz időtök menni. Én ma nem megyek vissza a koliba. Szóval nem kell sietni. Ha Korát nem zavarja Rony lent alhat az ágyamon. - javasolta.
- Engem aztán egyáltalán nem zavar. Nem ez lenne az első alkalom, ugye Amber - Vonogatta Kira a szemöldökét, mire Patrick feltűnően kezdte köszörűlni a torkát. - Illetve ... Én seha nem voltam a szobában, ha Rony bent volt. És soha egyszer sem láttam még alsóban -  magyarázkodott Kira nevetve.
- Megnyugtató - mosolygott rá Ratrick.
- Ajj, olyan bolond vagy - csókolta meg a lány a pasiját. Látván, hogy mennyire szeretik egymást, egyszerűen oda kellett bújnom Ronyhoz. Lexi is pontosan ezt tette.
A nap végén, Ketten sétáltunk vissza Ronyval, és úgy éreztem ez egy tökéletes nap volt.
A szobába beérve bekapcsoltam a melegítő T, hogy felmelegítése a kihűlt szobát.
- Mit mondott neked Kira amikor eljöttünk?- kérdeztem
- Áh, nem érdekes, csak emlékeztetett, hogy őt nem zavarja ha itt alszom.- felelte és becsukta az ajtót kulccsal.
- Segítesz levenni a felsők?- kérdeztem, mert a felsők hátúl gombokkal van tele, amit ki kell gondolni, és úgy levenni.
Rony szó nélkül odasétált, és kigombolta a felsőmet... Én pedig valami furcsa energiát kezdtem magamban érezni. Átázott az adrenalin. Roni elkezdte a nyakamat csókolgatni. Ettől én teljesen kiestem az egyensúlyból. Ha nem fogta volna a derekamat, lehet összecsuklott volna már a lábam. Tudom, hogy mi fog most történni.
Megfordúltam. És sietve hámoztam ki Ronyt a dzsekijéből, majd a  pulcsijából is. Az ajkaink alig- alig váltak szét. Hirtelen minden megszünt. Csak ő volt. Nem más. csak Rony és én. És abban a pillanatban ez tűnt helyesnek. Szerettem Ronyt. És akartam is őt.
Ekkor feküdtünk le először.