Adj egy percet

54 2 0
                                    

Caspar.
Amilyen hirtelen jött, úgy el is ment. Sőt rohant. Én már csak azt nem értem, hogy mit tehettem. Ő támadt rám.
Felöltöztem gyorsan, felkaptam a mobilomat és azonnal mentem megkeresni Ambert. Míg utána rohamgáltam végig azon töprengtem, mit követtem el már megint? Számomra teljesen érthetetlen volt a helyzet. A medencénél ott találtam Hannaht. Odamentem és megkérdeztem, látta-e Ambert.
- Ma találkoztam már vele. - mondta kurtán
- És mondtál neki valamit?- kérdeztem feszülten
- semmi érdekeset. De te miért nem válaszoltál az üzimre?- kért számon
- milyen üzenet?- kérdeztem értetlenül
- Ne add az átatlant, láttam, hogy megnézted!- förmed rám.
- De én tényleg... Én már semmit nem értek! - emeltem fel a hangom idegesen.
- mi az hogy nem érted? - kért számon
- Na jó!- tettem fel a kezem- Nyugodjunk meg. És ha te tudsz valamit, akkor magyarázd el légy szíves!
-Oké..- adta meg magát.- vedd elő a telefonod, és nézd meg!- utasított.
Így is tettem.
- Basszus. - szisszentem fel.
- mi az?- kérdezte
- nem én néztem meg az üzeneted, hanem,más.
- Amber. - mondta helyettem - figyu, nem tudom mi van köztetek.. de engem jobb ha békén hagysz. Nem csípem annyira Ambert, de ő sem kavar nekem.
Lassan összeállt a kép. Megértettem, hogy Amber látta azt amit nekem kellett volna. És félreértette azt, amit nem kell..
- Miért szeretnék a csajok ennyire drámázni? - kérdeztem, de inkább magamtól, mint bárki mástól. - Jó figyelj, nem én néztem meg, de.. megtennék hogy nem mondasz neki semmit, én akarok vele beszélni.
- Persze. Alap.- mosolyodott el.
- Köszi.- feleltem. Miután eldobtam a csikket, nekiindultam megkeresni Amber. Újfent.
Miután minden helyet legalább kétszer leellenőriztem, a szobákat 3x is, átmentem a ház melletti kávézóba.
Végre!
- Megvagy!- ültem le mellé,. Ő persze már azonnal állt volna fel, de elkaptam a kezét és vissza húztam.- nem feküdtem le vele.- jelentettem ki, hangosabban mint akartam. Körülöttünk páran érdeklődve figyelték a drámánkat.
Amber hitetlenkedve keresztbe rakta a kezét.
- Igen, akkor azért mentem hozzá, hogy - kerestem a megfelelő szót- hát mit szépítsem, hogy Megdugjam..
Amber a szemét forgatva fintorogni kezdett
- de te mondtad, hogy csak "barátok" - védtem magam - és tessék nekem ilyen a barátság. Utána pedig te rohangál le, úgyhogy ne neked álljon feljebb !- dühőngtem. Ő azonban nem szólt semmit.- Egyébként, nem én csalók meg a páromat! - tettem hozzá. Erre azonnal reagált.
- én nem megcsalom, csak nem akarok többé vele lenni. Már rég szakítani akartam, csak nem adódik alkalmam beszélni vele.! - csattant fel.
- Akkor meg nem értem, mi a probléma? Mondhatni számban fiatal lány vagy, nem kötelez semmi. És gondolom szerelmes sem vagy.- tudom hogy most kezdek aljaskodni, de ha belegondolok meg is érdemli- Vagy talán belém zúgtál?- vontam fel a szemöldököm
- én.. nem én.- pirult el - ugyan már, honnan szedsz ilyen butaságot? - egyáltalán nem! - hárított idegesen.
- hát jó! Akkor nincs semmi gond.- dőltek hátra.
- nincs! Semmi. - értett egyet határozottan.
- Klassz, de ettől még jössz egy magyarázattal.- húztam
- nem tartozom semmivel. - állt fel - most pedig megyek, megnézem haza jöttek - e már! - mondta és sétált kifelé
- Miattad! - kiáltottam utána
- Mit miattam? - fordult vissza
- Miattad volt az, hogy bementem hozzá, és az is miattad volt, hogy nem úgy maradtam nála- mondtam őszintén. Amber kifejezéstelen arccal bámult, majd hátat fordított, és mielőtt kiment volna láttam hogy elmosolyodik.
Pár perc ücsörgés után megfogalmazódott bennem, hogy vajon most hogy is állunk egymással?

Hulla jó Srác (Befejezett)Where stories live. Discover now