Hulla jó Srác (Befejezett)

Új fejlemény

Amber.
Borzalmas volt látnom, hogy milyen jól érzik magukat. De hamar észbe kaptam.
Ne is figyelj oda. Te jobbat érdemelsz. Mondtam magamban. És igazam is van.
Boldogan szívtam el a cigimet és úgy éreztem szabad vagyok.
- Te meg mit mosolyogsz annyira? - ült le mellém Rony Kuzen.
- semmit, csak beütött a boldogság - mondtam és jót nevettünk. Az este nagy részében vele beszélgettem. És ő vele táncoltam, valamint ittam. Ez van.
Az igazság az, hogy nagyon jól éreztem magam Ronyval. Nem volt bunkó, ahhogy gondoltam. Sőt. Nagyon kedves volt és megértő. Könnyen szót értettem vele. Annyira rendes volt, még részegen is. És a buli végén még haza is kísért. Nem mintha olyan messze laktam volna. Csak egy emelettel lejjebb.
- Nagyon jól éreztem magamat.- mondta.
- igen én is - nevettem, bár nem tudom mi ezen olyan vicces.- Bocs, de nem bírom az italt. Most meg rá is cigiztem... - nevettem tovább.
- megértelek. Menj és pihend ki magad, holnap találkozunk- adott egy puszit az arcomra és eltűnt.
Én pedig nagy sóhajjal beteszem a szobába, ugyanis nekidőltem az ajtónak, ami váratlanul kinyílt. Akkorát puffantam, hogy szerintem a 4.en is hallották. Bár nem tudom hogy van e ott bárki is.
- Ó te jó ég Amber jól vagy?- nyújtotta a kezét Rony. Baszus de ciki.
- igen jól köszi- fogadtam el a segítségét.
Kira meddig, aki kinyitotta az ajtót, a földön fetrengett úgy nevetett.
- Basszus, - fogta a hasát- annyira bocsi Amber- kapkodtak a levegőt. Páran kinézték a szobából, hogy mi volt ez a zaj, de nem fordítottak nagyobb figyelmet. Inkább folytatták a salyát dolgukat, amit meg is értek. Kit érdekel, hogy majdnem feltörtem a padlót.
- Na most már tényleg menj aludni, de most itt maradok, míg biztonságban be nem érsz az ágyba.- mosolyodott el Rony
- hol van Lexi? - kérdeztem Kirától, mert azért feltünt, hogy nincs itt.
- Lex elment Richihez aludni.- volnogatta a szemöldökét kira.- nekem pedig el kell intéznem egy hívást. Rony vele maradnál kérlek, amíg- mutatott a lelefonjára.- Léci- aztán már el is tűnt.
- ajjj hótton vagyok- estem bele az ágyba
- megesik- nevetett.
-annyira szomjas vagyok-motyogtam.
- hozzák neked egy kis vizet?- kérdezte kedvesen.
- te miért nem vagy ilyen állapotban?- háborogtam.
-Nos én már hozzászoktam ehez. Nagy dicsőség.- adott nekem egy kis flakon vizet.- figyu én megyek. Elleszel? - kérdezte
- Aha.- dünnyögtem.
Aztán lassan mindketten az ajtóhoz értünk.
- Akkor megyek- indult kinyitni az ajtót.- de elkaptam a kezét -Ne menj- húztam vissza.
- Félek ha maradnék, az abból baj lenne.
- Én nem bántalak- nevettem.
- nem is erre gondoltam. Hanem,- simította ki a hajam a szememből,- hanem, ha maradnék, nem tudnék ellenállni a szépségednek.- mondta és azonnal meg is csókolt.
Úr isten, de finom a csókja. Ez volt az a csók amitől egyből kirázott a hideg. Ebből többet akartam. Mohón és esztelenül. Lehet hogy csak az alkohol miatt, de nem tudtam leállni. Egyszerűen csak akartam amit nem szabadna, vagy csak bántani akarom Caspart akit nem érdeklek. Vagy az is lehet hogy egy kis idő alatt magába bolondított ez a fiú. Vagy nem. Nem tudom de bármi is van, akarom!!
És ezt a pillanatot hamar megszakította az a személy aki nekünk nyitotta az ajtót. Találd ki, ki volt az!