Hulla jó Srác (Befejezett)

Akkor ti most jártok?

Amber.
Reggel olyan fejfájással ébredtem. A torkom és a szám is, akár egy sivatag. Kerestem magam mellett valami innivalót, de valami más dolgot tapintottam meg. Gyorsan kinyitottam a szemem és felnéztem. Oké. Ez mit keres itt?
Arra emlékszem, hogy este itt volt, meg minden, de arra nem, hogy itt is maradt.
Rony melettem feküdt. Mit keres itt? Miért fekszik a Lexi helyén és hol van Lexi?
Kira ágyára pillantottam, de ő sincs sehol. Ez kezd ilyesző lenni. Gondoltam felpattanok és iszok egy kis vizet. Nos ez nem így jött össze, mert amint felültem elkezdtem szédülni és majd vissza estem. Úgyhogy lassan folytattam a dolgomat. Ittam kimostam a fogam, megint ittam, megfésültem a hajam, közben ittam, és ekkor belépett Kira. Nagyon halkan nyitotta ki az ajtót.
- Uh!- nézett rám- de jó, hogy fent vagy. Most jövök a patikából. Hoztam fejfájás csillapítót, meg ha kell széntablettát is. És citromos vizet. Semmiképp ne igyál ásványvizet, mert az rosszabb lesz.- magyarázza halkan. És még csak meg sem lepődött azon, h Rony Ott fekszik az ágyban.
- Kira- szólítom, de nem figyle- Kira,- fogom még a kezét- mi  volt  este?
- Hát amikor bejöttem, te már aludtál, de Kuzen azt mondta, hogy azt kérted maradjon, míg én vissza nem jövök, aztán ki akart menni, de egy részről mondtam hogy maradjon, másrészt viszont úgy aludtál, hogy fogtad a kezét, és el nem eresztetted.-nevetett halkan
-hát ez.. no comment.nekem teljesen kiesett az az idő, hogy hogy feküdtek, vagy mikor??- tűnődtem el.- és akkor most mi legyen, meg hány óra?- kapkodtam a fejem.
- nyugi. Nincs első két óránk Én harmadikra, nem is terveztem menni, negyedikre meg minek akkor már?- volnogatta a vállát.
-Na jó, de akkor most mit csináljunk vele?- kérdeztem pánikolva
-Mi? Mi semmit. Te beszélsz vele ha majd felkel. Vagy ébreszt fel most.
- Tuti, hogy én nem.- tiltakoztam.
-Jó, akkor majd én - mondta és megindult az alvó srác irányába.
- Mi ? Ne ne ne ne ne ne ne....- de már késő..
- héy Rony- ébresztette.
-Fent vagyok, és hallok mindent.- dünnyögte.
Azt hittem elsüllyedek szégyenemben. Jaaaaj nekem. De most komolyan.
Kira nem vette magára, nevetett egyet, aztán illően köszöntötte.
- Mekkora egy suttyó paraszt vagy! Nem szabad hallgatózni, pláne még nem a lányok beszélgetését nem illik kihallgatni- dorgálta meg Kira az ásítozó srácot.
- Bocs nem ez volt a célom- mászott ki az ágyból. Aztán hozzám fordút. - Ami pedig az estét illeti, miután Caspar elment, te közölték, hogy fáradt vagy, és hogy feküdjünk le- mondta. én pedig eltátottam a számat- Mármint, hogy- nevette el magát- aludni. És mintás, hogy maradjak.
-Aha- értelmeztem a hallottakat.
-És nem tudom mi esett még ki- lépett hozzám közelebb- de nekem tisztán a fejemben maradt- átjárókat a derekamt- ez -  odahajolt és megcsókolt.
Aztán, a csók után, ellépett mellőled
- Ma még látjuk egymást.- Korához fordult - Szép napot nektek. - És lelépett
Kira szótlanul üt az ágyán felvont szemöldökkel.
- Oké... mi történt az éjjel? Akkor ti most jártok?