Hulla jó Srác (Befejezett)

Újra reggel

Amber.
Úgy érzem, hogy el tudnék szállni a boldogságtól, ugyanakkor le is szúrtak volna magam. Először is azért, mert bután érzem magam amiért tegnap olyan gyerekeken viselkedtem Casparral. A gyerekes féltékenységi hisztim nagyon ciki volt. Aztán rosszul éreztem magam, azért, mert akkor este Miattam tette azt amit. De repkedtek az örömtől, hogy mégis csak Miattam!!
- Nagyon el vagy! Min gondolkodsz? - majszolt bele Kira a müzlijébe.
- Le akarok feküdni Casparral!- mondtam elbolondulva
Kira hirtelen fuldokolni kezdett a félrenyelt müzlitől, segítségért kapálózott, de nem tudtam mit keres. Majd egy perc után jobban lett, és már tudott levegőt venni.
- Tisztázzuk le, hogy soha többé nem akarok erről hallani, semmilyen formában!- mondta
- oké bocs. - tettem fel a kezem.
- Ez gusztustalan! De én drukkolok nektek. - mosolygott rám.
- Kössz. Azt hiszem beszélni fogok vele. Itt lenne az idelye tiszta vizet önteni a pohárba. - gondolkodtam
- hát, ha akarod ma itthagylak, mert... - sóhajtott - szerintem Patrickkel mi ... - akadt el a hangja. - szakítani fogunk.
- mi? Miért? Hisz olyan jól kijöttök.
- igen. Minden csodás is lenne, ha a terveink és a céljaink legalább egy picit is egy irányba terelődne.. De, nem. Látom, hogy vagy most, könnyebben. Vagy később vetünk véget mindennek, amikor már csak szenvedünk.
- ez borzasztó! Nagyon sajnálom.- öleltem meg.
- ugyan. Egyszer mindennek vége. Ennek is, és annak is, hogy egy macska egér játékot űzöl az öcsémmel.- nevetett.
- Hé! Azért ebben ő is hibás.!- akadtam ki
- jaaa persze, mesélte a tegnapot.- bólogatott Kira.
- Ajj azt el lehet valaha felejteni?
- Soha!
Legalább 20 percig hallgattam hogy cukkol, aztán kimenekültem a szobából.
Felhívom Cast, hogy beszéljünk.
- Ma mit tettem?- szólt bele a készülékbe
- Ne kezd már te is! - förmedtem rá ő azonban jól szórakozott.
- Jó, abba hagyom. - nevetett.
- ma tudunk egy kicsit beszélni?- kérdeztem óvatosan.
- Természetesen.- mondta egy kis szünet után.
- jó, akkor este.
- este- mondta és letettünk a telefont.
- Akkor este! - mondtam magamnak, és idegesen elkezdtem tapogatni az oldalzsebem.
A lépcsőn lefelé, a kapuig végig azt mozogtam, hogy "akkor este", akárcsak egy mantra.
Egyszer csak azt hallottam: Mi lesz este?
Oldalra fordultam, és Alex állt mellettem.
- Mondjuk hogy lehet ki kellesz hívni a mentőket.- ezen jól szórakoztunk
- Caspar incidens?
- Pontosan.
- Sok szerencsét! - bíztatott, aztán folytatta útját.

Délután 4 óra körül elkezdtem izgulni.
5órakor átöltöztem, és minden parfümöt, , krémet, illatszert  magamra mentem ami csak létezik. Persze csak mértékkel.!
Aztán 6 körül renbeszedtem a szoba azon részeit, ahol rendetlenség ütötte fel a fejét.
Majd 7:30-kor Caspar jött be a szobába.
Én az ablaknál ültem már vagy 20 perce. Kira egyik magazinja volt a kezemben. A hajam laza hullámokban omlott el a vállamon  a fufrum hàtra volt fogva,  és egy fehér ruha volt rajtam, amit sárga rózsák díszítettek. Kira ragaszkodott hozzá, hogy azt a magassarkót vegyem fel amit Lexitől ellopott nekem. Ez egy részről cuki és aranyos tőle, de ha Lexi megtudja, tuti megöl minket.
Mikor Caspar belépett az ajtón, remegni kezdtem, de ugyanakkor egyfajta megkönnyebbült melegség töltött el. Mindig biztonságban érzem magam ha a közelében van. Két lépéssel tőlem, megállt. Ekkor felálltam, és a szemébe néztem.
Ő igézően állta a tekintetemet, aztán kis idő után megszólalt...