Sárkányszív (Baku x Reader)

2. rész

-OI FURAHAJÚ GYERE MÁR VAGY A SEGGEDBE ROBBANTOK!! - kiabált valaki kintről. Nyöszörögve ültem fel az ágyamba és csak pislogtam. "De ismerős ez a hang.." gondolkodtam magamban. 
-Hát persze a tegnapi kiabáló srác..- ásítottam majd tudatosult bennem, hogy az este nem öltöztem át. Így elbattyogtam a fürdőmbe és megengedtem a vizet. Forróság volt már most pedig csak fél 10. Langyos zuhanyt vettem és mikor már a hajamat is megmostam kiszálltam a víz alól. Miután mindennel végeztem felvettem egy fehér szaggatott shortot és egy mély lila haspólót. Hajamat felkötöttem és már mentem is le az emeletről.
-Jó reggelt kincsem. - mosolygott anya rám. - Kérsz kávét?
-Jó reggelt. Az most jól jönne. - vigyorogtam rá és már fogtam is meg a bögrémet. Kitöltöttem az ébresztő feketét és felöntöttem tejjel és 2 jégkockát is beletettem. Most nem volt kedvem vissza mászni a saját teraszomra így lent ültem ki és kortyolgattam a jegeskávém. Egyszer csak két hajkorona halad el a kerítésünk előtt. Egy égnek álló vörös és egy nála pár centivel magasabb szőke "sündisznó" haj. 
- Oi fura hajú neked vagy ilyen rántotta szagod? - kérdezte mély morgó hangján az egyik. "Fura hajú.. Akkor az biztosan a vörös lesz.." 
-Szerintem innen a háztól jön nyitva az ajtaja. - "jé tényleg rántotta illat van anya azt csinál" gondolkodtam miközben egy vörös szempárra lettem figyelmes.
- Ömm.. Szia.? - köszöntem kérdezve enyhe zavarral.
-Ch.. - és már tovább is ment. 
- Hé Bakubrou várj már meg mit láttál? - sietett a szőke után a vörös haj. "Bakobrou? Becenév vagy tényleg ilyen névvel sújtották az Istenek?" 
- SEMMI ÉRDEKESET CSAK EGY LIBÁT. - kiabált. Nálam itt szakadt el a cérna és már ki is rohantam a kapun kívülre.
-ANYÁD A LIBA TE SEGGARC.. - kiáltottam utána mire mind a ketten megfordultak. Hát a lélegzetem kicsit elakadt mikor megláttam őket.

Mint akik szellemet látnak úgy néztek rám. Nyeltem egyet és vártam a következményét annak amit tettem.
-Ch... - azzal a szőke elindult és csak morgott valamit. - Haladjál fura hajú mert nem érek rá. - erre a mondatára a vörös is elindult ám előtte még meghajolt.
- Elnézésedet kérem miatta, remélem azért még találkozunk. - vigyorgott a hegyes fogaival és már rohant is a másik után. Még úgy két percig álltam a kapuban mire anya kiszólt. 
- Mi volt ez a kiabálás? - kérdezte.
-Semmi csak valamilyen gyökér itt ment el és beszólt de a haverja legalább rendes volt.- válaszoltam mellé érve.
-Jaj te lány. - simogatta meg a hajam anya. - Gyere egyél csináltam neked rántottát. 
-Megyek is farkas éhes vagyok. - mosolyogtam és már mentem is a konyhába. Amint leültem anya elém tette a nagy adag rántottát. Rengeteget tudok enni de nem látszik meg rajtam. 
- Nahát már megint eszel Tündérrózsa? - kérdezte apa mosollyal a hangjában.
-Mi az hogy megint még csak most. - tettettem a durcást.
-Jólvan jólvan. - nevetett majd adott anyának egy csókot. - Mina anyáddal ma délután elmegyünk és szerintem csak későn este érünk haza. 
- Ohhó csak nem randizni mentek? - húzogattam a szemöldököm. Anya erre elpirult apa meg csak nevetett. Imádom hogy ilyen fiatal és laza szüleim vannak. Én is ilyen társat akarok majd magam mellé.
- De igen. El leszel egyedül? - kérdezte anya kicsi aggodalommal a szemében.
-Persze legfeljebb körbe járom a környéket meg lemérem a busz távolságát hogy merre a gyorsabb. - mosolyogtam rá. 
- Akkor rendben van. - nyugodott meg.

Anyáék délután háromkor mentek el így én letelepedtem a nappaliba és filmet keresgéltem. Találtam valami akció féle filmet. Arra lettem figyelmes hogy csengetnek. Felpillantottam az órára. Fél öt. 
-Nem vittek volna kulcsot? De hát be sincs zárva a kapu.- morogtam magamban mire kinyitottam az ajtót. A kapu előtt egy vörös hajkorona állt. Lassan kilépdeltem és kinyitottam. 

- Szia.. - vakargatta a tarkóját - Ne haragudj a délelőtt miatt. Bakubrou nem úgy gondolta egyszerűen ő csak ilyen. - mentegetőzött.
-Szia - mosolyogtam rá kedvesen. - Semmibaj igazából nekem nem kellett volna vissza szólnom.
-Micsoda?! Dehogy is nem. Sose láttam még ilyent hogy Kacchan ne szóljon vissza ha beszóltak neki. - vigyorgott csillogó szemekkel. - Amúgy Kirishima vagyok. Kirishima Eijirou. - nyújtotta felém a kezét mire én azt megráztam. 
- Rokko Lumina. Gyere csak be nyugodtan. - álltam arrébb a kapuból hogy be tudjon jönni. - Kérsz valamit inni? - kérdeztem mikor már a teraszon voltunk. 
-Hát ha nem nagy kérés egy hideg víz jól esne. - feszengett. 
-És kint akarsz ácsorogni a melegben? - nevettem el magam - Gyere be itt van légkondi. - és karon ragadtam. Miután bementünk a nappaliba én eltűntem a konyhában és vagy 3 percig csak a kancsót keresettem. 
-Hát Rokko-san nektek van ízlésetek. - forgolódott a nappaliban.
-Hívj csak nyugodtan Luminának vagy Minának. - mosolyogtam rá és meg is láttam a kancsót a konyhapult sarkában. Mikor elkészítettem a hideg limonádét a kancsóval és két pohárral a kezemben visszamentem a nappaliba. - Tessék.- nyújtottam oda a poharat és már töltöttem is tele a hűsítővel.
-Köszönöm de elég lett volna a víz is nem kellett volna fáradnod. 
-Ugyan nem fáradtam vele. - legyintettem majd jól meghúztam a hideg innivalót. 
- És mesélj magadról egy kicsit. - nézett rám érdeklődően. És én elkezdtem mesélni nagy vonalakban az eddigi életem. Ez így ment egészen este nyolcig ugyanis addig beszélgettünk nevettünk. Megtudtam közben, hogy a szőkét Bakugou Katsukinak hívják és neki egy ilyen modora van de tud kedves is lenni. "Aha majd ha piros hó esik" gondoltam magamban. 
Ekkor azonban megszólalt a csengőhangom a  Nirvanatól a smells like teen spirit.  Vagyis azt hittem, hogy az enyém mire Kirishima kivette a telefonját a zsebéből és ki is nyomta majd pötyögött párat. 
-Nekem most mennem kell anyám már keres. - mosolygott.
-Rendben van akkor gyere ki kísérlek. - mosolyogtam vissza és felálltunk a helyünkről. Kilépve az ajtón megcsapott a meleg pedig már este volt. 
- Remélem még találkozunk. -intett vigyorogva. 
-Én is. Szia. - intettem vissza és már el is tűnt az utcán. "Le kell cserélnem a csengőhangom" ezzel a gondolattal mentem vissza a hűvös lakásba. Miután elmostam a két poharat felmentem a szobámba és a laptopommal a kezemben kiültem a teraszomra. Jól esett ez a lágy meleg szellő. Felnéztem a közösségire és láttam hogy Kiri bejelölt. Vissza jelöltem és kerestem valami filmet. Kint néztem majd halottam hogy csukódik a bejárati ajtó. Fél 11 tényleg sokáig elvoltak. Bementem a szobába és mosolyogva feküdtem le az ágyamra. És már el is nyomott az álom.