𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

𝙐𝙣𝙙𝙞𝙚𝙘𝙞

        Joanne úgy döntött, hogy most az egyszer ő is alhat sokáig. Ma reggel nem kellett gondolkoznia Liamen, még mindig Charleséknál volt. Egész éjszaka az éjjeliszekrényen volt a telefonja kihangosítva, hogy megbizonyosodjon arról, felhívják őt arra az esetre, ha nagyon haza akar menni, vagy ha valami nincs rendben. A készülék egész éjjel nem adott ki hangot és pontosan ezt várta. Joanne biztos volt benne, hogy Liam biztonságban van Charlesnál és jól szórakozott. Hasát pillangók lepték el, ahogy rá gondolt az a magas és karcsú széles test, amit az öltöny takar el és a szemében az az átható pillantás. Mindez elhalványult, amikor a gyerekekkel beszélt, játszott velük vagy viccelődött. És csodálatos volt látni ezt. Nem gondolta, hogy talál egy olyan embert, akiben meg fog bízni fiával együtt, ám vakon megbízott Charlesban.

Joanne lerúgta magáról a paplant és lábát az ágy szélére lendítette. Kezével beletúrt rendezetlen hajába. Tegnap este nem tett nagy erőfeszítést a zuhanyozáshoz a hajhab és a hajlakk, amiket használt egész éjjel rajta volt és rájött, hogy jó lenne kimosni belőle. Joanne elővett egy farmer szoknyát és egy fehér toppot szekrényéből néhány tiszta fehérneművel azután elindult a fürdőszobába. Kicsit furcsa volt, hogy nem kellett legelőször lemennie és reggelit készíteni Liamnek ügyelnie kellett arra, hogy egy pillanatra szórakozhat így mehet zuhanyozni, hozzá tudna szokni. Úgy határozott, hogy ki tudja egy kicsit takarítani a házat mikor végzett a zuhanyzással. Joanne elzárta a vizet törölközőt kivéve a szekrényből. Megmosta a haját, és utólag megszárította, hogy aztán kibogozza. Azonnal jobban érezte magát.

Kilépett a zuhanykabinból és kinyúlt a törülközőért, miután kicsavarta a vizet hosszú hajából. Előrehajolt, majd a törülközővel megdörzsölte, mielőtt a testét törölné meg. Körbe tekerte magán a törülközőt és visszament hálószobájába, ahol a mai ruháját tette le. Joanne felöltözött, időbe tellett, míg haját szétterjeszti és beállítja, ezúttal csak szérummal, hogy biztos legyen abban, hogy a haja selymes és fényes. Lábát papucsba dugta, hogy lemenjen közben a telefont elvette az éjjeliszekrényről. Látta, hogy tizenöt perccel ezelőtt kapott egy üzenetet Charlestól mikor megérintette a képernyőt, hogy felvillanjon. Joanne leugrott az utolsó lépcsőfokól és feloldotta telefonját, hogy elolvassa az üzenetet.

Charles: Buon giorno, Joanne. Maradsz ebédre, amikor felveszed Liamet?

Fogai ajkába mélyülnek, hogy visszatartsa a mosolyát mikor olvassa a mondanivalót. A mai napon nem tervezett semmiféle dolgot ezért szeretne maradni. Hüvelykujjával a billentyűzetet nyomogatta, hogy válaszoljon.

Charlesnak: Szeretnék. Később találkozunk!

Megnyomta a küldést és hamarosan látta, hogy a küldemény kézbesítésre került. Rendben, az ebéd is elintézve. A hangulata ragyogó volt, de most még inkább boldog volt és dúdolt egy dalt, amely a fejében ragadt, miközben átporszívózta a házat. Pillangók röpdöstek gyomrában és ráébredt, hogy valóban boldognak érzi magát. Korábban nem volt elégedetlen az életével, munkájával, fiával, de most már tudta, milyen érzés... teljesnek lenni. És nem akart egyhamar megszabadulni az érzéstől.

        Charles csendben sétált fel az emeletre és Jules szobája felé indult, ahol mind a két fiú aludt. Tegnap este bunkert építettek Pierre-el és azt gondolta, hogy a gyerekek elaludtak benne, bármit is építenek párnákból és takarókból. Az ajtó kissé nyitva volt, Pierre ma este figyelte őket. Charles lassan megfogta a kilincset mikor meghallotta, hogy a fiúk halkan beszélgetnek. "Nincs anyukád?" Kérdezte Liam a barátját. Charles nem akart kémkedni a hétévesek után, de kíváncsi volt a fia válaszára. "Apukám azt mondta, hogy elhagyott minket". Válaszolta Jules, ami igaz. Túl nehéz volt részletesen elmagyarázni a dolgot fiának, hogy miért voltak valójában csak ketten. "Bárcsak lenne egy anyukám". Mondta halkan Jules, és Charles szíve összeszorult mellkasában. "Bárcsak lenne apukám, neked van a legmenőbb apád". Mondta Liam és a fiúk kuncogtak. "Neked meg a legmenőbb anyád". Mondta Jules, ezt Charles örömmel hallotta Joanneról.