𝙏𝙧𝙚𝙣𝙩𝙖𝙣𝙤𝙫𝙚

943 31 23
                                    

        "Anya, apa, mehetünk már?". Kérdezte Liam duzzogva arra várva, hogy Joanne és Charles kikészítsék azokat a táskákat, amelyeket a jachtra szeretnének vinni, a poggyászok tele voltak üdítőkkel, rágcsálnivalókkal és édességekkel, a fiúk alig vártak, hogy megegyék őket. "Majdnem kész vagyunk, kishaver". Mondta Charles összeborzolva a fiú haját, Liam már úszónadrágban volt, Jules is, de ő egy strandlabdát fogva ült a kanapén. Ezen a héten hihetetlenül szép idő volt, és Charles azt javasolta, hogy töltsenek el egy napot a Tirrén-tengeren az egyik jachtjával. A gyerekek azonnal belelkesültek, és alig várták, hogy elérkezzen a péntek, hogy aztán beszálljanak a jachtba, és egész nap a vízen lehessenek. Ma reggel aludtak, így Charles elintézett egy villásreggelit Amalfi legjobb pékségéből, kinek megtiszteltetés volt egy ilyen nagy rendelést kiszállítani. Joanne feltöltődött a reggelitől, nagyon szerette a pekándiós kenyeret, szívesen majszolgatta ezt a fajta édes kenyeret. Az a két hét, ami eddig eltelt az Olaszország déli részén való üdülésből elképesztő volt, és Joanne nagyon élvezte. Charles mindennap vele és a gyerekekkel volt kint és bent is, annyi mindent csináltak együtt, észrevette, hogy a fiúknak is nagyon bejött.

"Rendben, indulás". Mondta Joanne, miközben leemelte a strandtáskát a pultról, majd Charles elvette tőle, hogy kint berakja az autóba. Liam és Jules boldogan szaladtak utána, beugrottak a hátsó ülésre utána becsatolták a biztonsági öveket, még mielőtt az autó elindult volna. Joanne bezárta maga mögött az ajtót, és az anyósülés ajtaja felé vette az irányt leült, közben Charles is csatlakozott hozzájuk, a volán mögé helyezte magát aztán beindította a motort. Joanne a válla fölött a hátsó ülésen ülő fiúkra nézett, akik még mindig fülig bazsalyogtak. A lány elmosolyodott a látványtól, Charles lehajtott a tornácról, hogy a főútra térjen. Az ablakokat kissé lenyitották, és a tenger szellője halkan befújt az autóba. A lány elfordította a fejét, hogy Charlesra nézzen, a bőre már sokkal barnább volt, mint pár hete, mivel állandóan kint voltak a kertben. Ma reggel nem vette a fáradtságot, hogy beállítsa a haját, tincsei rendezetlenül álltak, de mégis olyan jóképű volt, mint mindig. Egy napszemüveg takarta íriszeit, az állkapcsa kissé összeszorult, mielőtt kanyarodott az úton. Eltartott egy ideig, mire észrevette a férfi, hogy nézi. "Mi az?". Kérdezte Charles megmutatva neki egyik káprázatos mosolyát.

"Hmm, semmi". Hümmögte. "Csak csodálom a jóképű gengszteremet". Mondta Joanne mosolyogva, amin Charles nevetni kezdett. A férfi ránézett, amikor is Joanne a kezével felemelte a karját, elengedte kezét a kormányról, hogy a lábára tegye. A mólóig tartó út körülbelül húsz percig tartott, és miután Charles biztonságosan leparkolta kocsijukat, kiszálltak. Joanne arra kérte a gyerekeket, hogy maradjanak mellette, amikor áthaladnak a dokkon, ahol különböző jachtok és csónakok voltak kötözve emelvényekhez. Nem akarta, hogy a rév és a jachtok közé essenek, ha izgatottan szaladnak előtte. Charles felugrott a jacht hátuljára, Jules és Liam után nyúlt, és egyesével beemelte őket. Kinyújtotta a kezét Joannenak, és ez által ő is a hajóra került. Charles a pihenő részlegig vezette őket, majd hagyta, hogy leüljenek. "Elindítom a motort, és akkor a vízen leszünk, nem túl messze a parttól, de elég messze ahhoz, hogy legyen némi magánszféránk". Mondta Charles, a nő bólintott, ahogy leült egy kényelmes kanapéra. "Körül nézhetünk?". Kérdezte Liam Charlestól. "Természetesen, de maradjatok a hajón, és még ne ugorjatok be a vízbe, rendben?". Mondta.

A fiúk a fedélzetre mentek, hogy megnézzék, kínál-e még több látnivalót a jacht. Luxus volt, ahogy azt Joanne várta, egy kétszintes jacht mini hűtőszekrénnyel, jakuzzival a fő fedélzeten és a felső szint ugyanolyan luxus pihenőt kínált, ami teljesen Titanic hangulatot keltett, csodálatos lenne figyelni a naplementét. Joanne nekitámaszkodott a jacht korlátjának, és figyelte, ahogy hullámzik alattuk a kristályvíz, miközben haladnak a tengeren. Joanne ismét Charlesra nézett, aki a jacht nagy kormányánál volt, úszónadrágot és fehér inget viselve. Olyan nyugodtnak és hanyagnak tűnt. Joanne megmozdult, hogy mellé álljon, keze ismét a karjára siklott, majd Charles felemelte, hogy a derekára tegye, közelebb húzva magához. "Ki akarod próbálni?". Kérdezte a nagy kormány felé biccentve. "Biztos vagy ebben?". Kérdezte, mire a férfi bólintott. "Persze". Charles karjai köré görbültek, miközben kezét a kerékre tette, ajkai a vállára hullottak, és csókot lehelt csupasz bőrére. Érezte a finom sampon illatát, amit használt. A víz csillogott a naptól, és csak tovább hajóztak az tenger felé. Charles leállította a jachtot, és a fiúk készültek, hogy beugorjanak a vízbe.

𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ