Charles Pierre kocsija anyósülésében ült miután vége lett az estnek. Egy ideig a kaszinóban maradtak, hogy felhívjanak néhány embert, akik elviszik az ismeretlen holttestet. Charles egyetlen szót sem szólt, mióta Joanne Marcusal beszállt az autóba és hazavitte. Állkapcsa ellazult, szemöldökét pedig összehúzta homlokán. Pierre semmit nem mondott a dologról. Caterinat egy szállodához vitte, ahol egy éjszakára maradtak, majd folytatta útját, hogy megérkezzen Charles lakására. Pierre nem tudta, hogyan fog reagálni Joanne később a helyzetre. Ő nem az a nő, aki csak úgy elfogadja ezt a magatartást. Caterina sem volt ilyen, és ez tartotta valódinak. Pierre remélte, Joanne megérti, hogy Charles csak védi őt és azt akarja, hogy biztonságban legyen a villájában, ha bármi más történne.
Pierre leállította az autót a kapuk előtt majd barátjára és egyben főnökére nézett. "Köszi". Mondta Charles és Pierre csak bólintott, miközben Charles kiszállt a gépjárműből majd a házba ment. Charles nem nézett vissza, de hallotta, ahogy a motor felmordul és Pierre ismét az útra hajtott. A bejárati ajtó kinyílt és belépett, a válláról levette öltönykabátját és lehúzta ujjáról a karját. "Mr. Leclerc". Az egyik szobalány jött le a lépcsőn, szemüveget fogva a kezében. "Hol van Joanne?" Kérdezte majd ránézett. "A fürdőszobában van, uram". A leány arca enyhén elpirult. "Kínáltunk neki valamit enni, de visszautasította". Magyarázta. "A gyerekek alszanak". Finoman meghajolt. Charles lassan bólintott. "Köszönöm". Válaszolt. "Adtunk neki tiszta törülközőket, valamint köntöst és hálóruhát, amelyet korábban rendelt".
Charles megint bólintott és halvány mosolyt küldött neki, mielőtt felment a lépcsőn. Hálószobájának ajtaja kissé nyitva volt majd belépett becsukva mögötte az ajtót. Hallotta, ahogy megy a zuhany. Leült az ágy szélére, kivette telefonját a zsebéből és elolvasott néhány neki küldött olvasatlan üzenetet. Az egyik Sebastian kérdése volt miszerint kíváncsi volt arra, hogy hasznos kapcsolatokat létesített-e a kaszinó estéjén. Charles egyelőre nem vette figyelembe és letette telefonkészülékét az éjjeliszekrényére. Elővette a fegyvert tokjából és kibiztosította, ellenőrizte a tárban lévő golyókat, mielőtt kinyitotta az éjjeliszekrény fiókját és betette. "Charles?". Halkan szólalt meg a nő, amikor kinyitotta a fürdőszoba ajtót és kijött. Joanne derekára tette a szaténköntöst és megkötötte a madzagot, hogy elfedje meztelen testét. "Joanne...". Charles felé fordult és egy lépést tett felé. "Sajnálom". Joanne engedte, hogy közelebb menjen hozzá.
Lepillantott a nőre, látta a felpuffadt szemét és a szíve összeszorult a gondolatra, hogy a nő miatta sírt. "Nem kellett volna így rám kiabálnod". Kezdte el Joanne. "Most már az életed része vagyok. Ne titkolj el előlem dolgokat és ne hagyd, hogy Marcus vagy valaki más vigyen el, amikor azt sem tudom, mi folyik ott." Mondta és Charles épp nyitná ki a száját, de folytatta. "Ahogy visszatértem, könnyekkel és a fiam kérdezte tőlem, miért sírok és hogy miért nem vagy velem". Majdnem suttogta. "Ezt nem tudom másodszor megtenni, Charles". Rázta meg a fejét Joanne. Ujjain érezte az állából áradó hőt mikor a férfi felemelte az arcát. Lassan pislogott, ahogy az arcát simogatta. "Egy rivális banda csapott fel rám és a partnereimre. Egy hamis bombát használtak fel az est tönkretételéhez, de azt hittük, hogy valódi". Homlokát az övére tette. "Iparkodtam, hogy biztonságba tudjalak, mert soha sem bocsátanám meg magamnak, ha valami történne veled, miközben ott voltam, hogy megvédjelek".
Charles nagyot nyelt és lehunyta a szemét, amikor ajkát a homlokához nyomta. "Sajnálom, Joanne". Ismételte meg. "Számomra a világot jelented és nem akarom, hogy valami ilyesmi tegye tönkre". Mondta halkan és kezét a nyakára tette ügyelve arra, hogy a szemébe nézzen. Joanne bólintott, kezei a mellkasán nyugodtak és elsimította az ingje anyagát. Charles a nővel együtt elmosolyodott. Újból lehunyta a szemét, amikor ajkai az övéhez nyomódtak és erősen csókolta. Joanne érezte, hogy a megszokott szerelmi érzés megtölti testét és a férfi keze lecsúszott a hátára, hogy mellkasához húzza. Lassan hátrafelé lépett, míg az ágy szélét térdével meg nem érezte. Charles óvatosan az ölébe húzta, amikor leült és a nő kissé megborzongott érezve, hogy ujjaival a combját simogatta, amikor lovaglóülésben volt.

YOU ARE READING
𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*
Fanfiction𝙏𝙝𝙚𝙨𝙚 𝙨𝙩𝙖𝙞𝙣𝙨 𝙩𝙝𝙚𝙮 𝙙𝙤𝙣'𝙩 𝙬𝙖𝙨𝙝 𝙤𝙪𝙩. Ez egy fordítás, @curvaparabolica engedélyével olvashatod magyarul. #1 Mobster (2020.09.13) ❤️ #1 Leclerc (2020.10.11) ❤️ #1 Charles (2021.06.30) ❤️ #1 Mafia (2021.08.19) ❤️ #1 Translation...