𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

𝙑𝙚𝙣𝙩𝙞

         Joanne azonnal felébredt, amikor Charles ébresztője megszólalt hétfő reggel egy istentelen órában. Charles kinyújtotta a kezét, hogy kikapcsolja aztán felé fordult. "Muszáj ilyenkor kelned?" Kérdezte Joanne kissé felülve, majd megdörzsölte álmos szemét. "Fontos hívások, drágám". Kuncogta Charles, el kellett mennie az edzőterembe, majd mosakodni és felöltözni. Sebastian és embereinek egy része ma fog megérkezni a nizzai repülőterére. La Brise de Mer visszakíséri őket Charles lakásába, hogy megbizonyosodjon arról, biztonságos-e a fegyverek szállítása Sebastiannal. "Még nem fogom felébreszteni a gyerekeket". Mondta Joanne nyögve. "Hagyd őket aludni egy kicsit tovább". Hümmögte Charles, miközben a nő is felült, aztán előrehajolt, hogy puszit nyomjon az arcára. "Te is aludhatsz tovább, ha akarsz". Ajánlotta, de Joanne megrázta a fejét. "Ma elfoglalt vagy, ezért szeretnék egy kicsit veled lenni, mielőtt a srácokat elviszem az iskolába". Motyogta válaszul.

"Rendben, hercegnő". Charles elmosolyodott és megsimogatta az orcáját, mielőtt ujjai lecsúztak volna az álla alá, felemelné a fejét, hogy megcsókolja. "Elmegyek egy gyors edzésre, ha jössz lefelé, szólhatsz Pierre-nek vagy Marcusnak, hogy kérjék meg a konyhai személyzetet, készítsenek reggelit és ebédet a fiúknak". Joanne bólintott, karjai a férfi nyaka köré tekeredett, és az ölébe ült. "A tanítás utolsó hete". Sóhajtott és egy bizsergés futott végig a gerincén, mikor érezte, ahogy keze bejárja a hátát. Charles még egyszer hümmögött és egy lusta mosolyra húzta az ajkát, mielőtt újra megcsókolná. Joanne elengedte, amikor Charles felemelte. Itt volt az idő, hogy elkészüljön, és figyelte Joanne, ahogy összeszed néhány futónadrágot és egy törülközőt, majd távozik a szobából. A csodálatos hétvége majdnem elfelejtette vele, hogy egy maffiacsoportot vezet. Joanne kimászott az ágyból, meghúzva a köpenyt testén, és belebújt a papucsába.

"Jó reggelt, Joanne". Mick rámosolygott, és kezet nyújtott az utolsó lépcsőhöz. "Jó reggelt. Köszönöm, Mick." Mosolygott vissza Joanne. "Joanne, nem örülök, hogy itt látlak reggel." Pierre elmosolyodott, amikor bejött a folyosóra. "Kezdnem otthon érezni magam". Joanne kuncogott. "Charles azt mondta megkérhetlek, hogy szólj a konyhaszemélyzetnek készítse el a reggelit, rendben?" Kérdezte a nő, és Pierre-el együtt belépett a konyhába. "Természetesen". Válaszolta Pierre. "És egy kis ebédet a gyermekeknek az iskolába". Tette hozzá Joanne. Pierre bólintott. "Ma én veszem fel Julest az iskolából". Tájékoztatta. "Rendben". Bólintott Joanne, és leült a konyhaasztalhoz. Az egyik alkalmazott már jött is egy csésze kávéval. "Köszönöm, Ciara". Joanne elvette tőle a poharat, és a lány látványosan meglepődött, hogy Joanne tudja a nevét. "Nem probléma, Mrs. Leclerc." Felelte elpirulva. "Oh, mi nem-... Charles és én ..." Kezdte el Joanne.

"Sajnálom". Ciara kissé meghajolt. "Feltételeztem, mert hosszabb ideig tartózkodik itt, mint bármely más nő, akit ide szokott hozni." Nevetgélt, és ez kacagásra késztette Joannet. "Semmi baj". Kuncogta Joanne. "A reggelije húsz perc múlva kész lesz". Tájékoztatta a lány, és bólintott. Ivott egy korty kávét, majd felállt a székről. A házban sétálgatott, gondolva, hogy Charlesnak biztos van egy saját edzőterme a villában. Joanne a falakon lógó festményeket figyelte, felbukkan néhány kép itt és ott a partnereivel egy sikeres üzlet után. Felismerte Pierre-t és Mr. Vettel-t és megállt, amikor egy Jules képpel találkozott. Nem a fia, hanem az a barát, aki után nevezte el. Egyértelmű volt, hogy Charles és Jules még fiatalok voltak, karjukat egymás vállára tették, miközben ízletesen mosolyogtak a kamerának. Charles még soha sem mondta el neki, hogy veszítette el Julest, de nyilvánvaló volt számára, hogy nagyon fájt neki.

Joanne folytatta útját a házban, végül a folyosó végére ért, aztán kinyitotta az egyetlen ajtót, ami ott volt. Lágy zene szólt a sarokban lévő sztereóból, és edzőtermi felszerelések voltak ott, mint például futópad, súlyok, gumiszalagok és kettlebell-ek. Charles épp biciklizett, lélegzete hallható volt a zenétől, de a nő nem tudott mást csinálni, csak elpirulni. A hasa minden alkalommal megfeszült, amikor lélegzett és látta, ahogy felsőtestén izzadságcseppek képződnek. Addig nem vette észre a nőt, míg le nem szállt a bicikliről, majd a padlón végzett néhány fekvőtámaszt. Joanne kuncogott, amikor egyértelműen megmutatta magát, tapsolt a gyakorlat között, vagy az egyik kezét használta. "Lenyűgöztelek, kedvesem?" Kérdezte Charles, amikor lábára ugrott, és egy rövid szünet erejéig elővette vizes palackját és a törülközőjét. "Nyilván". Nézett fel rá Joanne, szemei ​​játékosan csillogtak. "Szóval, itt hozod létre ezt a nagyszerű testet?" Dörmögte.