𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

𝙌𝙪𝙖𝙧𝙖𝙣𝙩𝙖𝙩𝙧𝙚

Miután véget ért a maffiaháború a két banda között, Charles és Joanne ismét folytathatta az életét. Joanne örült ennek. Nem érezte úgy, hogy a vállaik felett kell nézniük, bárhová is mennek, vagy attól tartaniuk, hogy valaki az egyik szerettük életére tör. Francesca még egy éjszakát töltött náluk, majd összepakolta a cuccait, hogy hazaérjen és helyrehozza a Gabriel csatlósai által összedúrt lakását. Érzelmei közepette, amelyeket Charles egyik partnere, Antonio iránt érzett. Az édes olasz teljesen oda volt Francesca-ért, és Joanne teljesen értette, miért. Francesca hihetetlenül gyönyörű nő, és okos is volt, néha nagy volt a szája, és nem volt semmi amit, ne mert volna kimondani. Antonio megígérte, hogy vigyáz rá, és segít neki apartmanja berendezésében, majd vigyorogva tekintett Francesca-ra, Joanne biztos volt benne, hogy a lakás minden szegletét megmutatja neki, de a nő soha sem említette, csak mosolygott, amint ők ketten elhagyták Monacot.

Charles másnap visszament dolgozni. Volt néhány megkötendő üzlete és találkozó az emberekkel, azonban hezitált elhagyni a házat és otthagyni Joanne-t a testőrökkel. Sokszor biztosította róla a nő, hogy rendben lesz, és hogy ő is vágyik egy kis egyedüllétre. Annemarie felajánlotta, hogy lefoglalja a fiúkat, hogy Joanne pihenhessen, és eltervezze a napjait. Charles beleegyezett, miután a lány majdnem kitessékelte az ajtóból. Jó volt visszatérni a megszokott kerékvágásba. Joanne azt kívánta, bárcsak taníthatna még az iskolában. Pierre elvitte egy körútra Monacoban, emellett közölte vele, hogy barátnőjével, Caterina-val szakítottak. Joanne sajnálta a férfit, Pierre is szomorú volt emiatt, de elmondta neki, hogy a Joanne és Charles életét felkavaró események után rájött, nem akarja, hogy Caterina ugyanilyen fiatalon átélje ezt. Emellett a távolság is nagy volt közöttük, és jobb volt szétválni. Joanne csak hallgatta, úgy érezte kell valaki, akinek kiöntheti a szívét.

Pierre elhajtott az iskola mellett, így a tűz után láthatták az építkezés folyamatát. Az épület kezdett újra valamilyen formát ölteni, és Joanne remélte az újévre elkészül, így visszamehet dolgozni, ha kislányuk születik és elég idős ahhoz, hogy Joanne újra részmunkaidőben kezdjen. Joanne élvezte a Pierre-vel való utazásokat, néha Mick is elvitte. Még akkor is, ha csak a tengerpart mellett mentek, vagy valami élelmiszerért. Charles panaszkodott, hogy ő is el akarja vinni, de a munkával volt elfoglalva, és Joanne megértette, egyáltalán nem volt gond számára. A házban töltött ideje azzal telt, hogy új bútorokat választott a babaszobához. Charles úgy gondolta, itt az idő berendezni a szobát, és a falak színét eldönteni, kitömött állatokat és babaruhákat határozni, hogy minden készen álljon, mire elérkezik a pillanat. Ez főként Joanne feladata volt, és szerinte egy szórakoztató folyamat volt, megrendelte a kis ágyat, a bölcsőt és a komódot a ruháihoz. Egyre nagyobb lett pocakja az idő múlásával, és úgy érezte, készen áll a szülésre is.

Az elmúlt hetekben volt néhány kontrolljuk, elérte nyolc hónapos kort, mielőtt észrevették volna. A december leszállt Monacora, és Charles is befejezte az utolsó munkákat a jó megérdemelt karácsony előtt. Az ébresztője kora reggel megszólalt, majd érte nyúlt, hogy kikapcsolja. Joanne mellette még mindig mélyen aludt, aminek örült. A következő napokban szülhet, gondoskodott róla, hogy mindent kivegyen a kezéből, így akkor nem kell egyedül cipekednie vagy tennie semmit. A hasa nehéznek tűnt, és a pocakja is nagy volt. Charles elmosolyodott a látványtól, most hogy közeledett az idő, alig várta, hogy találkozzon kislányával. Charles ma találkozott Sebastiannal, és rendbe akarta tenni a dolgait, mielőtt a német megérkezne az irodájába. Megpuszilta Joanne arcát, mielőtt kikelt volna az ágyból, hogy utána felöltözzön. Beszéltek az esküvőjükről, de úgy döntöttek, hogy akkor dolgoznak a projekten, ha elsőnek befejezik, a babaszobát és Joanne is megszült. Jövőre választják ki, mikor akarják megtartani az esküvőt és hol.