𝙲𝚘𝚛𝚛𝚘𝚍𝚎 - [𝙲𝚑𝚊𝚛𝚕𝚎𝚜 𝙻𝚎𝚌𝚕𝚎𝚛𝚌] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

𝙏𝙧𝙚𝙙𝙞𝙘𝙞

        Joanne a tükörképét nézte a tükörben. Egy új ruhát vásárolt a mai alkalomra, a kaszinó estre, ahova Charlesal megy. Sejtette, hogy ez még nagyobb esemény lesz, mint a múltkori, amit a kikötőben tartottak. Csakúgy, mint korábban amikor Charlesal ment randevúra érezte a pillangókat a hasában, mintha újra az a szerelmes tinédzser lenne. Kiváltság volt ezzel a férfival lenni és alig várta azt az érzést, amit keltett benne mikor a kezét hátára tette, mielőtt csípője köré tenné és a mellkasához húzta. Az érzést, amikor megpuszilta az arcát vagy az ajkait közben orcáját simogatta. Joannenak fogalma sem volt arról, hogyan lehetne leírni az érzéseit, amelyeket a férfi indukált, különlegesek voltak és valami olyasmik, amiket egy másik pasi nem lett volna képes éreztetni. Joanne kisimította ruháját, majd kezével beletúrt göndör tincseibe, mielőtt ellépne a tükörtől.

A földszinten Liam készen állt hátiszákjával és az ablak előtti kanapén várt, mióta Charles megüzente Joannenak, hogy hamarosan megérkezik. A kisfiú túlságosan izgatott volt, hogy ismét Julesal nézhet filmeket a moziszobában. Joanne egy kis táskát hozott telefonjának és a kulcsoknak majd elvette cipőjét, hogy felvegye őket. Leült a kanapéra Liam mellé és lehajolt, hogy becsúsztassa lábát az ezüst sarkú cipellőbe, ami illik a ruhájához. "Itt van!". Felállt a díványról Liam, hogy a bejárati ajtóhoz fusson. Joanne elmosolyodott és újra felkelt ügyelve arra, hogy a bokáját körül ölelő pántok elég szorosak legyenek. Gyorsan ellenőrizte, hogy megvan-e minden alapvető cucca és követte fiát a folyosón, aki már kinyitotta az ajtót. "Szia, Liam. Mindent becsomagoltál az éjszakára?" Kérdezte Charles és lehajolt, hogy összeborzolja a haját, de Liam úgy döntött, hogy karját a nyaka köré fonja és inkább átölelte. Joanne egy pillanatra megdermedt és az ajtóból nézett rájuk.

Charlest kissé meglepte a tett, azonban mégis ellazult és karja Liam kis teste köré fonódott, kezével a hátát dörzsölte. "Hadd köszönjek anyukádnak, kishaver". Szólalt meg Charles halkan mosolyogva és Joanne ránézett, amikor felállt és odaért hozzá. "Nem baj? Beszélek vele erről, ha kell." Mondta Joanne halkan majd a szemébe tekintett. "Semmi baj, ne aggódj". Somolygott lágyan Charles, amikor a lányra pislogott. "Lélegzetelállítóan nézel ki, Joanne". Majdnem suttogta, a tekintetétől térde gyenge lett szinte remegtek. "Köszönöm". Válaszolta Joanne. "Dögösebb vagy, mint valaha". Mondta a tenyerét óvatosan simította öltönyének kabátja és ingje hajlított éle fölé. Charles érezte, hogy körmével dörzsölte nyakán a bőrét és keze kicsit lecsúszott a hátára. "Valaki nagyon menne". Kuncogott halkan a férfi és a nő elfordította a fejét, hogy lássa Liamet ki a kocsi ajtaja előtt várakozott.

"Ne várakoztassuk". Nevetett fel Joanne. Charles puszit nyomott az arcára és kinyitotta az autó ajtaját, hogy Liam be tudjon mászni a hátsó ülésre. Kitárta az anyósülés ajtaját Joannenak és beült a Ferrari sima bőrülésébe. A válla fölé nézett, hogy megbizonyosodjon arról Liam bekapcsolta-e a biztonsági övét, miközben ő a sajátját rögzítette. "Van valamim a számodra". Jelentette be Charles és ujjával megnyomott egy gombot a Ferrarin ezzel egy kis tárolódoboz nyílt ki és kivett belőle egy másik dobozt. "Mi ez?". Kérdezte Joanne érezve a hőt nyakán azon a gondolaton, hogy ajándékot vett neki. "Nyisd ki". Charles ajka felfelé görbült és átadta neki a bársonyos ládikót. Joanne elvette tőle és kibontotta a szalagot, hogy levegye a fedelét. Gyönyörű ezüst nyaklánc volt benne kis gyémánt medállal. Elállt a lélegzete a látványtól, a gyémánt még a legkisebb fényben is csillogott. "Ezt nem adhatod nekem". Motyogta Joanne. "Pedig de, drágám". Válaszolta Charles és kivette a nyakláncot a szelencéből.

Joanne elfordult az autóülésen és felemelte haját, hogy a nyakába tegye. Lágyan megrezzent mikor érezte, hogy ujjai a nyakához értek. "Ez gyönyörű". Mondta, és Charlesra mosolyodott. "Köszönöm". Nézett szemébe Joanne. "Érted bármit". Válaszolta Charles és előre dőlt a nő, hogy meghúzza az ajkát. Végül elindította a kocsit, hogy meginduljon a háztól és elvigye Liamet Juleshoz. A kisgyerek nagyon türelmetlen lehetett a hátsó ülésen, mégsem mondott semmit. Charles röviden felvilágosította, mit várhat Joanne a mai estétől. Elmondta, hogy sok partnere ott lesz, de néhány újonc is. Megígérte, hogy nem megy el a lány mellől, bár azt mondta, hogy nem lesz baj, ha egy pillanatra beszélni akar valakivel vagy bárki mással. Minden esetre biztos volt benne, hogy az emberei figyelemmel kísérik őt. Charles az autóját a lakása kocsifelhajtójára kormányozta és a bejárati ajtó már nyílt is ki, felfedve egy nagyon izgatott Julest az ajtóban.