Az éjszaka még hidegebb volt, mint korábban bármikor így ösztönösen egyre közelebb húzódtam az egyetlen hőforráshoz, ami a közelemben volt. Nem kellett sok és már teljesen összeért a professzor háta az enyémmel ami valóban kellemes melegséggel töltött el. Bár a haragom ettől még mindig nem szűnt meg.
Úgy tűnt, hogy a tegnapi nap hamar véget ért, végül is szinte az egészet átaludtam. Ismét reggel volt, jött a manó, hozta a szokásos ételeket és sietve távozott. A professzor horkantott egyet, majd megszólalt.
-Azt hiszem innentől kezdve már mondhatjuk, hogy ez a napi rutinunk.
-Ez kifejezetten bájcsevejnek hangzott, ami lehetetlen, mivel maga nem szokott csak úgy fecsegni.
-Azt hiszem egy párszor már rávilágított a tényre, hogy megváltozott körülmények között élünk. Talán így hat rám a bezártság.
-Vagy valóban kezd elmenni az esze.
-Látom jobban érzi magát.
-Jobban. Adok egy esélyt a mai napnak. Talán ma kijutunk innen.
-Ugye tisztában van azzal, hogy olyan emberekben bízik, akiket nem is ismer. A rendtagok száma ráadásul igencsak megcsappant az utóbbi időben talán ideje is volna új tagokat toborozni.
Szótlanul néztem rá, vártam hogy folytassa az ismertetőt a rendről. Megadóan elkezdett mesélni.
-A Főnix Rendjét Dumbledore még évekkel ezelőtt alapította. Azok a boszorkányok és varázslók csatlakoztak a rendhez, akik meg akarták védeni a varázsvilágot Tudjukkivel szemben. Sajnos a háborúban elég sokan életüket vesztették. Az utóbbi időben pedig nem is volt szükség a Rendre, tekintve hogy viszonylag békés időket élünk. Ha megérzésem nem csal akkor a megmaradt rendtagok minket keresnek.
-Malfoy azt mondta a Nagyúr visszatért. Maga ezen nem lepődött meg. Már tudta?
-Voltak sejtéseim, de még most sem vagyok benne biztos teljesen.
-Milyen sejtések?
-Ott volt pár éve Mógus esete. Jómagamnak nem sikerült a közelébe férkőznöm, azonban Potter elmondásai alapján valóban megszállta és irányítása alá vonta a Nagyúr egy tanéven keresztül. Ez persze azt is jelentette, hogy szüksége volt egy gazdatestre, tehát ha él is, még igen gyenge.
-Jól emlékszem a professzorra. Valóban a turbánja alatt rejtegette Voldemortot?
-Így volt, igen. Aztán egy pár hete elkezdődött valami, ami miatt egyre biztosabb lettem abban, hogy a Nagyúr még mindig él és egyre erősebb lett.
-Mi volt az?
-A sötét jegy amely elhalványult a bukása után, most ismét elkezdett sötétedni. Napról-napra változik a színe, így alapos okom van feltételezni, hogy a Nagyúr is egyre erősödik.
-Tehát végig igazam volt. Maga is megkapta a sötét jegyet. De miért? Maga Dumbledore embere, én azt hittem, hogy mindig is az volt.
-Sajnálom hogy csalódnia kell, a sötét oldal sok-sok évvel ezelőtt egyre vonzóbbá vált számomra és egy idő után már nem akartam ellenállni a kísértésnek. A drága Luciusnak elég sokat köszönhetek e téren. Ő volt az, aki bevezetett a társaságba.
-Ezt nem értem. Dumbledore tud róla, hogy maga halálfaló volt, mégis megbízik önben sőt még alkalmazza is magát a Roxfortban?
-Dumbledore jó emberismerő, ráadásul ő ismeri a teljes történetemet, amit ha nem haragszik most nem szeretnék elmesélni.
YOU ARE READING
Annie Eaton és Piton professzor
FanfictionA sötét Nagyúr visszatért, bár még nagyon gyenge. Hű követői nem bíznak meg a kém szerepét játszó bájitaltan tanárban, ezért eldöntik, hogy foglyul ejtik őt és nem engedik el, amíg Voldemort vissza nem nyeri teljes erejét. Az eredeti könyvtől bőven...