Karácsony végeztével a Weasley család haza utazott és Remus társaságát is nélkülöznünk kellett, így négy napot hármasban töltöttem Sirius-szal és Harry-vel a furcsán üres házban. Még csak a második napnál jártunk amikor kifakadtam, miközben Sirius szobájában ejtőztünk.
-Máris hiányoznak.
-Nekem is, de pár nap és újra itt lesznek. Aztán az iskolában is lóghattok majd együtt.
-Ez lenne a célom, de még mindig félek. A többi diák reakciója ezer-féle lehet.
-Mióta érdekel téged a többi ember?
-Hát, nem lóghatok folyton nálam fiatalabb griffendéles diákokkal.
-Hát persze. Néha el is felejtem, hogy te nem tartozol közénk.
-Köszi Sirius, de tényleg.
-Kiktől tartasz úgy igazán?
-Hát a szobatársaimtól, mivel régen velük beszéltem a legtöbbet és ők mind pletykásak. Ha nekik mondok valamit, akkor pillanatokon belül megtudja az egész iskola és ki tudja mennyit változik idő közben a sztorim.
-Miről akarsz nekik mesélni?
-Legszívesebben semmiről, de ez lehetetlen. Addig nem fognak békén hagyni, amíg el nem meséltem nekik az egész elrablós-harcolós történetet.
-Kezdetnek talán kihagyhatnád belőle Perselus-t.
-Nem mondod..? Erre eddig nem is gondoltam. Még jó hogy te vagy a tanárom.
-Jól van, beszéljünk komolyan.
-Én eddig is azt próbáltam.
-A lényeg az, hogy nem kell nekik mondanod semmit, nem kell elmesélned, hogy mi történt veled. Ha kérdeznek valamiről, akkor mondd meg nekik, hogy olvassák a Reggeli Prófétát, abban minden benne van, ami rájuk tartozik. Belsős infókat pedig nem adhatsz ki, mivel ez minisztériumi titok.
-Ez elég jól hangzik.
-Igen? Pedig most találtam ki. Annie senkivel nem kell szóba állnod, ha nem akarsz, magyarázkodnod pedig végképp nem kell. Igen, kihagytál fél évet az iskolából, de nem a lábadat lógattad, még a tananyagot is bepótoltad. Innentől kezdve olyan leszel, mint mindenki más. Egy átlagos hetedéves diák, aki pár hónap múlva leteszi a RAVASZ vizsgáit és elhagyja az iskolát. Ennyi.
-Persze ez olyan könnyen hangzik most így, de amikor ott leszek teljesen más lesz minden. Mi lesz ha bepánikolok? Ha meglátom Perselus-t és legszívesebben kifutnék a világból a dühöm és a tehetetlenségem miatt?
-Akkor tedd azt, amit korábban javasoltam, nézd levegőnek. Csak arra koncentrálj, hogy az arcod egy üres lap legyen, semmi érzelmet ne mutass a külvilág felé. Miközben erre koncentrálsz el is fogod felejteni a korábbi gondjaidat.
-Nem tudom, hogy menni fog-e.
-Nos, ezt szerencsére gyakorolhatod még iskolakezdés előtt.
-Tartok attól az estétől, nem tudom hogy fog elsülni. Már hónapok óta nem voltam vele egy légtérben huzamosabb ideig és az utolsó találkozásunk sem volt túl kellemes.
-Hogy megkönnyítsem a dolgod vettem neked valamit. Igazából karácsonykor akartam oda adni neked, de mivel kikötés volt, hogy nincs ajándék így inkább most adom oda.
Egy fehér dobozt húzott elő a szekrénye legaljáról, ami ízlésesen át volt kötve egy bordó masnival. Óvatosan kibontottam a szalagot és felemeltem a doboz tetejét. Egy fekete ruha volt az ajándék, ami itt-ott csipkékkel volt tarkítva. Felálltam és magam elé fogtam, hogy megnézzem mennyire takarja a lábaimat.
VOUS LISEZ
Annie Eaton és Piton professzor
FanfictionA sötét Nagyúr visszatért, bár még nagyon gyenge. Hű követői nem bíznak meg a kém szerepét játszó bájitaltan tanárban, ezért eldöntik, hogy foglyul ejtik őt és nem engedik el, amíg Voldemort vissza nem nyeri teljes erejét. Az eredeti könyvtől bőven...