Annie Eaton és Piton professzor

37.rész

Perselus jobb keze elkalandozott a testemen és újonnan felfedezte a combjaim közötti területet, ami egyre hangosabb sóhajokat váltott ki belőlem és belőle is. Nem volt kettőnk teste között egy centiméternyi hely sem, kemény férfiassága a fenekemet ostromolta.

Pár simogató mozdulat után belém csúsztatta az egyik ujját, mire én hátra vetettem a fejemet és kezemet hátra téve megmarkoltam a combját. Az első mozdulatok után már alig bírtam magammal, kiszabadítottam magam és szembe fordultam vele. A vizes haja miatt elég viccesen nézett ki, de ezzel nem volt időm foglalkozni, mert szinte azonnal felkapott az ölébe és hozzányomott a falhoz, egyik kezét a hátam mögé helyezve, hogy megóvjon  az ütközéstől.

-Vigyél a szobába!

Nem kellett kétszer mondanom, már el is zárta a vizet, amit megmosolyogtam, mivel nem is zuhanyoztunk le végül, csak a vizet folyattuk magunkra hosszú percekig.

A szobában ledobott az ágyra és előkereste pálcáját, aminek segítségével megszárított mindkettőnket. Az én hajam száraz lett ugyan, de begöndörödött, ezzel szemben az ő haja a szokásos egyenes formáját hozta.
Bemászott mellém az ágyba és idegességemben magamra húztam a takarót.

-Nem hiszem, hogy ennyi megállíthatna engem.

-Nem is ezt akarom, csak nem tudom hogy kellene viselkednem.

-Eddig ezzel nem volt probléma.

-De igen, az előbb is amikor...hát előtted térdeltem...

-Azt hitted, hogy nem tetszett nekem?

-Nem így volt?

-Tényleg nincs még tapasztalatod ebben.

A kérdésemre nem kaptam meg a választ, egy hosszú és szenvedélyes csókkal zárta le a beszélgetést. Az ujjai ismét megtalálták a lábaim közti nedves bejáratot és szájával áttért a melleimre. Nyelvével köröket írt le a mellbimbóim körül és én teljesen átadtam magam neki.

Bár nagyon élveztem mindent, amit velem csinált, többre vágytam. Nagyon reménykedtem benne, hogy ezúttal ő sem fog ellenkezni és megadja nekem azt, amit igazán szeretnék. Próbáltam a lehető legcsábítóbb hangomon megszólalni:

-Perselus, kérlek.

-Mit szeretnél?

Fölém hajolt és miközben beszélt a haja csiklandozta az arcomat. Végigsimítottam felsőtestén és a szemébe néztem. Adtam neki egy csókot és rámarkoltam a péniszére, aminek állapota ismét nem okozott csalódást.

-Tégy a magadévá!

-Tényleg ezt szeretnéd?

-Semmit sem szeretnék jobban.

Láttam rajta, hogy még mindig gyötrődik, de kitartóan szemeztem vele és a kezemmel is elkezdtem kényeztetni. Egy apró sóhaj után már én is biztos voltam benne, hogy hajlandó megadni nekem azt, amire vágyok.

Elhelyezkedett a lábaim között és közelebb csúszott hozzám. Elöntött a forróság amikor megéreztem őt a lenti bejáratomnál, még levegőt is elfelejtettem venni. Kaptam egy utolsó csókot, majd lassan belém hatolt és minden egyes mozdulat után felsóhajtott. Ezek a kis sóhajok a világot jelentették nekem, ebből tudtam azt, hogy élvezi a dolgot.

A szüzességem elvesztése miatt egy percig sem bánkódtam, Perselus volt számomra a tökéletes személy, akivel ezt átélhettem, csak azt szerettem volna, ha ő élvezi.
Hirtelen rájöttem, hogy most ismét a régi, általam ismert arcát mutatja felém, azt amelyik szereti velem megosztani az ágyát és mellettem ébredni.

Erre a gondolatra elkezdett könnyezni a szemem, amit biztosan az egyébként elhanyagolható fájdalom számlájára írt és letörölte a könnycseppeket az arcomról. Aggódva nézett rám, de fejcsóválással jeleztem neki hogy semmi bajom.

-Folytasd!

A következő pár lökés már sokkal mélyebbre ment, elkezdtem érezni valamit, ami egyik korábbi érzéshez sem volt hasonló. A fájdalom teljesen megszűnt, helyette egy kellemes érzés kezdett el felkúszni a hasamon át egészen az arcomig.

Perselus sóhajai egyre hangosabbá váltak és én is egyre jobban kezdtem élvezni az együttlétet. Lábaimmal közelebb húztam őt magamhoz, így végre teljes hosszában érezhettem őt magamban. Adott egy apró csókot a számra és pár perccel később teljesen megfeszült testtel élvezett belém, ami számomra hatalmas öröm volt.

Többször megrázkódott a teste és én szorosan magamhoz húztam. Hallgattam a sóhajait és közben gyengéden cirógattam a hátát.

-Többé nem engedlek el.

Fájdalmas arccal nézett rám és szinte kitaláltam a gondolatait.

-Azt sem engedem, hogy még egyszer eltaszíts magadtól! Nem fogom elhinni, ha azt mondod nem jelentek számodra semmit, ezt jobb ha már most tisztázzuk!

-Tényleg erről szeretnél most beszélni?

-Nem, de ezt akkor is vedd tudomásul.  Meg azt is, hogy szeretlek. És ezt nem tudod olyan könnyen megváltoztatni.

Megadóan lehajtotta a fejét és lassan elhúzódott tőlem. Hanyatt feküdt mellettem és a plafont bámulta enyhén kipirosodott arccal.
Nem tűnt boldognak, ami elszomorított. Hirtelen nem tudtam mit mondhatnék neki, ezért követtem a példáját és vele együtt bámultam a plafont. Végül ő törte meg a csendet.

-Most boldog vagy?

-Én az lennék, ha te nem így viselkednél.

-Pontosan mi is a baj? Azt hitted, hogy büszke leszek magamra miután megszegtem a magamnak tett ígéretet?

-Talán nem kellett volna megígérned magadnak semmit.

-Talán.

-Tényleg erre vágytam már hónapok óta, vagyis rád. De jobb lenne, ha nem rontanád el ezt nekem.

-Nem vagyok kifejezetten az a romantikus típus, ezt tudod jól.

Már inkább nem is mondtam semmit, csak hátat fordítottam neki az ágyban és visszahúztam magamra a takarót. Igazából boldog voltam, a hasamban lévő pillangók még mindig nem tudtak lenyugodni, csak annyit szerettem volna hallani Perselus-tól hogy ő is elégedett volt. Aztán eszembe jutott, hogy igazából én nem is csináltam semmit, végig csak egy helyben feküdtem és ő volt az, aki a munka nagy részét elvégezte.

Már a sírás határán voltam amikor mozgolódni kezdett a hátam mögött és miután sikeresen közelebb tornázta magát hozzám bújt és átkarolt. A hasamhoz csúsztatott kezét megfogtam, ő pedig a vállamba temette az arcát. Teste szinte azonnal átmelegítette a lelkemet is, sikeresen megnyugtatott már a puszta közelsége is.

-Fordulj felém!

Eleget tettem a kérésének és lassan átfordultam. Azonnal a szemét kerestem a tekintetemmel és megdöbbentem, amikor a szokásos álarcnak nyoma sem volt, a csillogó szemeinek látványa teljesen letaglózott. Magához húzott és kaptam tőle egy nagyon gyengéd csókot. Odébb simított egy tincset az arcomból és kezét ott hagyta.

Valószínűleg az én arcom is felragyogott, a régi Perselus látványa miatt. Egy ideig csak szemeztünk egymással, szavak nélkül is tudtam, hogy ez most egy igazán különleges pillanat kettőnk életében. Végigsimítottam az arcán, körberajzoltam a vonásait és megálltam a szájánál. Ismét megkívántam őt és így hogy már tudtam pontosan milyen érzés vele lenni még inkább csábító volt a dolog.