Annie Eaton és Piton professzor

21.rész

Hamar elértük a szobámat és csak úgy, mint két héttel korábban a professzor most is lefektetett az ágyra. Nem tudtam pontosan mit kellene tennem és elég ügyetlennek éreztem magam. A korábbi magabiztosságomnak a legapróbb nyoma is eltűnt. Lányos zavaromban rápillantottam a professzorra, aki az ágy szélén ült és szintén bizonytalannak tűnt.

-Szóval..

-Még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ez jó ötlet. Inkább majd visszajövök holnap reggel.

-Nem, én örülök hogy itt van. Nagyon örülök, csak nem voltam még ilyen helyzetben és eléggé zavarban vagyok.

-Pontosan milyen helyzetben nem volt még?

-Nem volt dolgom korábban fiúkkal vagy férfiakkal. Még soha nem is csókolóztam. De ne vessen meg emiatt, így is elég kínos.

-Bevallom ezzel most nem könnyítette meg a helyzetemet. Nem akarom megrontani magát.

-De erről szó sincs! Ha nem árultam volna el magának akkor is így érezne?

-Valószínűleg igen. Lássuk be, elég távol állunk egymástól korban.

-Számít ez?

Igazából erre a kérdésre nem vártam választ. Az én nézeteim szerint a kor csak egy szám, ráadásul azért annyira hű de korkülönbség nincs is közöttünk.

-Mindenesetre szeretném, ha ma este mellettem maradna. Semmi konkrét, csak egyszerűen jól esne.

Szinte láthatatlanul rábólintott és felállt, hogy levegye a köpenyét és a cipőit én pedig kihasználva az alkalmat kisurrantam a fürdőszobába. Szinte kapkodva megmostam a fogamat, átfésültem a hajamat és felvettem a pizsamámat, ami egy hosszított póló volt. Párszor megpaskoltam az arcomat és mantráztam magamban, hogy minden rendben lesz. A tükörből így is egy ijedt kiscsirke nézett vissza rám.

Amikor visszatértem a szobába a professzor a szoba ajtóm előtt állt.

-Mégsem szeretne maradni?- a hangom a vártnál is csalódottabb volt.

-Csak bekulcsoltam az ajtót. Gondolom nem szeretné, ha valaki csak úgy beállítana ide és mindkettőnket itt találna.

-Nekem nem lenne gondom vele. Sirius már most is úgy gondolja, hogy maga a szeretőm.

-Honnan szedte ezt?

-Aznap este, amikor elhozta a kenőcsöt Sipor nyitott ajtót, ő pedig elég pletykás. Sirius másnap reggel furán méregetett, de később biztosítottam afelől, hogy nincs kettőnk között semmi.

Jobban megnézve a professzornak igazán jól állt a fehér ing, amit korábban mindig elfedett az a sok fekete ruha. A cipő nélkül már majdnem egy magasak voltunk. Kicsit legeltettem még rajta a szememet, szinte el is felejtettem hogy hol vagyok éppen.

-Khm.

Közelebb lépett hozzám és kivette a kezeimből az addig szorongatott ruháimat. Ledobta az ajtó melletti székre, de közben végig engem nézett. Nagyon finoman hozzáért a csupasz vállamhoz és lassan végigsimított az egész karomon. Teljesen megborzongtam tőle és hozzá akartam bújni, de valamiért meg sem bírtam mozdulni. Csak álltam ott előtte és imádkoztam, hogy a lábaim ne mondják fel a szolgálatot.

Mikor végzett a karommal lassan megemelte az államat és másik karjával még közelebb húzott magához. Fekete szemeit még soha nem láttam ilyen hatalmasnak és a szája is annyira hívogató volt.

-Tetszik magán a fehér.

Mindkét kezemet a mellkasára helyeztem és megsimogattam a vékony fehér anyagot.